Hosszú évtizedek után újra láthatja a nagyközönség a Szépművészeti Múzeum szobormásolat-gyűjteményének több száz darabját. A múzeum európai viszonylatban is gazdag gyűjteményének egy részét a felújított komáromi Csillagerőd kiállításán már 2021 óta láthatja a közönség, a több száz darabos kollekció közelmúltban restaurált további darabjaival pedig májustól, az Országos Múzeumi és Raktározási Központ (OMRRK) látványraktárában találkozhatnak a látogatók. Az újonnan létrehozott kiállítás az antikvitás korától a reneszánszig idézi meg a szobrászat történetének kiemelkedő alkotásait.

A komáromi Csillagerőd felújított épületébe a nagyszobrászatot bemutató közel háromszáz antik, középkori és reneszánsz mű másolata került, míg a gyűjtemény másik, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) tanulmányi kiállításaként látható része az épületszobrászathoz köthető több mint háromszáz ókori, középkori és reneszánsz alkotás másolatát mutatja be. Az ókori rész a görög szentélyekhez és templomépítészethez köthető archaikus, klasszikus és késő klasszikus kori szobrokból, domborművekből és architektonikus elemekből ad áttekintést, míg a későbbi korokat a francia és német középkori, gótikus katedrálisok, továbbá az itáliai reneszánsz székesegyházak szobrai és építészeti elemei, valamint néhány magyar emlék másolata képviseli.

A 19. század végétől a múzeumi szakemberek a művészetet a lehető legszélesebb közönség számára kívánták elérhetővé tenni. Ennek részeként a szobrászat történetét a legismertebb emlékek gipszmásolatain keresztül mutatták be, így Európában és Észak-Amerikában sorra alakultak a szobormásolat-gyűjtemények és számos gipszmásolat-készítő műhely jött létre. Magyarországon Pulszky Ferenc vetette fel a másolatgyűjtemény létrehozását, majd 1869-től – a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként – az ókori szobrászati alkotásokról készült gipszöntvények gyűjtésével el is kezdte a megvalósítását. Néhány évvel később megkezdődött a magyarországi műemlékek másolása is. A Szépművészeti Múzeum 1896-os megalapítását követően a Nemzeti Múzeum gipszmásolatai átkerültek az új intézménybe, ahol az antik öntvények mellett további ókori, középkori és reneszánsz emlékek kópiáit szerezték be. A Hősök terén 1906-ban megnyílt múzeum földszinti tereit – többek között – másolatok befogadására tervezték. 1913-tól kronologikus rendben antik, középkori és reneszánsz másolatokat állítottak ki, de a múzeumépület görög templomot idéző bejárata fölé is gipszmásolat került: a timpanonban az ókori olümpiai Zeusz-templom nyugati oromcsoportjának kópiája, a kentaurok és lapithák harca látható. Az 1920-as évektől a másolatgyűjtemények fokozatosan veszítettek népszerűségükből; a második világháború alatt és azt követően a gipszöntvények a kiállítóterekből raktárakba kerültek. Nem védték és nem állították helyre őket: több évtizedes hányattatás várt rájuk. A szétszóródott, több száz darabos gyűjteményt az elmúlt évtizedben összegyűjtötték, rendszerezék, sérült darabjait restaurálták. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően, a komáromi Csillagerőd helyreállításával és az OMRRK megépítésével így több évtized után végre megnyugtatóan rendeződött a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének helyzete.