2024. április 25. csütörtök
Márk
2021.10.25.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2021. október 24-én, vasárnap 16.00 órakor Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke adta át Csíkmenaságon a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv támogatásával teljes körűen megújult Adorján-kúriát.
Csíkmenaság (románul: Armăseni) Csíkszeredától 13 kilométerre fekszik. A menasági lófő székely Adorján család kúriája dongaboltozatú kőpincére épült boronaépület. Alaprajzi elrendezésében követi a hagyományos székelyföldi ereszes, mellvédes tornácos parasztházak kialakítását. Az „eresz”-ből két oldalra egy-egy lakószoba – első ház és hátsó ház – nyílik, mögöttük hálókamarával. Egyediségét a lakószobák födémszerkezete (profilozott faragott gerendákra fenyőágmintában fektetett deszkafödém), illetve sártapasztásból formázott indás-virágdíszes reprezentatív déli és nyugati homlokzatai adják.
A kúria feliratos gerendája alapján 1797-ben épült. A „régi ház” pincéjét megtartva az újabb fö-démgerendákon olvasható feliratok szerint 1835-ben épült újjá, anyagának csaknem teljes, eredeti helyén való felhasználásával. Ekkor bővült a kúria az utca felé új térrel – az „első házzal”. A ke-let-nyugati tengelyre illeszkedő épület déli és keleti oldalához 1839-ben építettek faragott oszlopos tornácot. A ház délnyugati sarkán álló székelykaput a szemöldökfán olvasható felirat szerint 1828-ban emelték.
A csíkmenasági Adorján-kúriát a mellette álló székely kapuval 1955-ben nyilvánították műemlékké. Az 1980-as évek végén utolsó lakója elköltözött, állapota rohamosan romlott, 2000-re életveszé-lyessé vált, több födémgerenda beszakadt, szerkezetében megjelent a könnyező fagomba. A ki-emelkedő jelentőségű műemlék tulajdonjogát a Csíki Műemlékvédő Egyesület szerezte meg az épület teljes helyreállításának és újra használatbavételének céljával. 2001-2002-ben megtörtént az épület felmérése és építéstörténeti kutatása. 2004-2005-ben sürgősségi beavatkozásként a fa-anyag fertőtlenítését követően a falak, a födém és tető szerkezetének javítása, megerősítése, a tornác megmaradt elemeinek összegyűjtése-megmentése, majd az épület héjalása történt meg horony nélküli deszkazsindellyel.
A Rómer Flóris-terv keretében megvalósulhatott az épület és a kapu teljes körű helyreállítása: az alapozás megerősítése és a pince boltozatának, lépcsőjének és padlózatának felújítása, a födémek rekonstrukciója és a tornác felújítása a meglévő elemek újra felhasználásával, a nyílászárók és homlokzatok helyreállítása.
Csíkmenaság (románul: Armăseni) Csíkszeredától 13 kilométerre fekszik. A menasági lófő székely Adorján család kúriája dongaboltozatú kőpincére épült boronaépület. Alaprajzi elrendezésében követi a hagyományos székelyföldi ereszes, mellvédes tornácos parasztházak kialakítását. Az „eresz”-ből két oldalra egy-egy lakószoba – első ház és hátsó ház – nyílik, mögöttük hálókamarával. Egyediségét a lakószobák födémszerkezete (profilozott faragott gerendákra fenyőágmintában fektetett deszkafödém), illetve sártapasztásból formázott indás-virágdíszes reprezentatív déli és nyugati homlokzatai adják.
A kúria feliratos gerendája alapján 1797-ben épült. A „régi ház” pincéjét megtartva az újabb fö-démgerendákon olvasható feliratok szerint 1835-ben épült újjá, anyagának csaknem teljes, eredeti helyén való felhasználásával. Ekkor bővült a kúria az utca felé új térrel – az „első házzal”. A ke-let-nyugati tengelyre illeszkedő épület déli és keleti oldalához 1839-ben építettek faragott oszlopos tornácot. A ház délnyugati sarkán álló székelykaput a szemöldökfán olvasható felirat szerint 1828-ban emelték.
A csíkmenasági Adorján-kúriát a mellette álló székely kapuval 1955-ben nyilvánították műemlékké. Az 1980-as évek végén utolsó lakója elköltözött, állapota rohamosan romlott, 2000-re életveszé-lyessé vált, több födémgerenda beszakadt, szerkezetében megjelent a könnyező fagomba. A ki-emelkedő jelentőségű műemlék tulajdonjogát a Csíki Műemlékvédő Egyesület szerezte meg az épület teljes helyreállításának és újra használatbavételének céljával. 2001-2002-ben megtörtént az épület felmérése és építéstörténeti kutatása. 2004-2005-ben sürgősségi beavatkozásként a fa-anyag fertőtlenítését követően a falak, a födém és tető szerkezetének javítása, megerősítése, a tornác megmaradt elemeinek összegyűjtése-megmentése, majd az épület héjalása történt meg horony nélküli deszkazsindellyel.
A Rómer Flóris-terv keretében megvalósulhatott az épület és a kapu teljes körű helyreállítása: az alapozás megerősítése és a pince boltozatának, lépcsőjének és padlózatának felújítása, a födémek rekonstrukciója és a tornác felújítása a meglévő elemek újra felhasználásával, a nyílászárók és homlokzatok helyreállítása.
|
|
