A középkorban, amikor még csak szűk körben terjedt el az írásbeliség, a szigorúan meghatározott formában kiállított, latin nyelvű oklevél valamilyen fontos jogi ténynek az írásba foglalását, ünnepélyes megerősítését szolgálta. Az uralkodók adománylevelekkel ajándékoztak nemességet, földbirtokot, különböző privilégiumot alattvalóiknak. Később oklevélnek nevezték az oktatási intézményekben elért képességet bizonyító okiratot is, a díszes kiállítású oklevél pedig egyre inkább kiemelkedő teljesítményért járó jutalom, önmagában is értékes ajándék lett.