A múzeumpedagógiai anyagok ezúttal a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁHOZ, június 4-hez kötődnek majd. A gyerekek virtuális múzeumtúrájához még több és izgalmasabb múzeumi feladatot kapcsolunk, melyek megoldásaként egy DEMÓ TOTÓ-t kell kitölteniük. A feladatsort a Szervezők alakítják ki, átlagosan 10-10 perces múzeumi feladatokkal, játékokkal. A múzeumpedagógiai feladatokban irodalmi, történelmi, földrajzi és művészeti feladványok is szerepelnek majd.

Az 1925-ben, Zsennye község kastélykertjében előkerült, 10. századi kincslelet egyik darabjának, egy fonott aranykarperec másolatkészítésének folyamatát követhetjük végig a felvételeken. A képsorok a nagyközönség által eddig rejtve maradt műhelytitkokba engednek bepillantást.

A 18–19. században nemcsak a szőlőmunkáknak volt szigorú rendje, minden személynek megvolt a maga feladata. A kapások, napszámosok álltak a ranglétra alján, bérmunkában művelték meg a város vagy más magánember szőlőjét a szakértelemmel rendelkező vincellér utasításai alapján. Na de ki volt a hegymester?

Mind az ókori görögök, mind a rómaiak készítettek belőle ékszereket. Tőlük került a tudás aztán Európa északibb területeire, melyeket a különböző kelta törzsek fokozatosan uralmuk alá vontak. Őket is elvarázsolta az üveg kivételes szépsége, nem véletlen, hogy ellesték készítésének titkait.

A rajz, a jelmezterv, a Primadonna címet viseli, egy vörös hajú táncosnőt ábrázol hófehér romantikus ruhában, hajához illő hosszú selyemsállal és aranyszínű fejdísszel. Készítője Faragó Géza (1877-1928) festőművész, grafikus, plakáttervező, színházi látványtervező, jelmeztervező alkotása. És nem is hétköznapi módon került a gyűjteményünkbe...

A Magyar Rádió 1958-ban nagy sikerű kabarésorozatot sugárzott, melynek Pesti paprika volt a címe. A humoros szövegek a ’paprika’ és a ’fűszer’ kifejezéseknek egészen új értelmet adnak. A kabaréest konferansziéja szerint a pesti paprika régebbi fűszer a szegedi paprikánál, egyidős a pesti polgárral. Termőtalaja az aszfalt, de megterem a bérházak lakásaiban, a hivatalok aktaporos szobáiban is...

Rácörs (egykorvolt település) hangulatos temetője - még elvadult és benőtt állapotában is - különleges hangulatot sugárzó hely. Itt található egy obeliszk, melyen - 160 év távlatából is - jól olvasható felirat, miszerint itt négy csendőr vesztette életét szolgálatteljesítés közben. Ha azonban kicsit utánajár az ember, kiderül, hogy halálukért a somogyi betyárok felelnek...

Baranya megye számos más településén is közterületek neve őrzi az egykori eperfasorok és a selyemhernyó tenyésztés emlékét. Nem sok helyen maradtak már öreg fák, pedig valaha annyira becsben voltak, hogy károsításukért komoly büntetés járt. Digitális barangolásunk során a Pécs környéki „selyembogár-tenyésztést” és az eperfák sokoldalú népi hasznosítását járjuk körül.