A Schiller János tervei szerint 1891-ben épült historizáló stílusú ortodox zsinagóga téglány alaprajzú telken, fésűs beépítésben szabadon áll. A tagolt tömegű épület palafedésű, kontyolt nyeregtetős főépületből, és a lépcsőház-előcsarnok tömbből áll.
Külső: A főépületet kontyolt nyeregtető, az előcsarnokot kupola fedi, a kapcsolódó - a homlokzaton rizalitként megjelenő - lépcsőházaknak lapos kontyolt nyeregtetejük van. Az épületen a tengelyeket határoló falsávokkal megszakított osztópárkány, illetve a kupola alatti középrész kivételével ívsoros párkány fut körbe. A főépület főpárkányzata fogrovatos.
A rizalitok és a középrész kétszintesek. A kupola alatt vakárkádos attika. A félköríves ajtó-és ablaknyílásokat a főhomlokzaton befalazták. Az ajtó felett héber nyelvű felirat található. A szinteket fogrovatos osztópárkány választja el egymástól.
A rizalitokat kockafejezetű, pálcatagos ikerablakok, a középrészt három, félköríves lezárású, eltérő nagyságú ablak töri át, ezek íves záródásúak, kváderes keretezésűek. A középrész attikáját 2-3-2 osztású vakárkádok tagolják, alattuk palmettasor.
A főépület oldalhomlokzatai 3-3 tengelyesek, a sarkok mentén kettős, kváderesen képzett falsávokkal tagoltak. Az oldalhomlokzatok az osztópárkány alatt ikerablakokkal, felül egyosztatú ablakokkal áttörtek. Valamennyi ablak félköríves záródású, vállmagasságból indított kváderes keretezéssel.
Belső: Az egykori főbejáratot befalazták, a járószintje három lépcsőfokkal emelkedik. Az előcsarnokból nyílnak a karzat lépcsős feljáratai. A zsinagóga belső tere téglány alaprajzú, jelenleg nyitott fedélszékű. A födém díszítőfestése 1992-ben még nyomokban látható volt. A korlátmotívum neoromán, az oszlopok fejezete kockafejezet.
A belső terét az egykori női karzat három oldalról határolta. Ma már csak a vasgerendák és a levélfejezetes, öntöttvas támoszlopok állnak.
A Ny-i fal középtengelyében törtíves lezárású fülke húzódik, az egykori tóraszekrény helye.