A kaposszentjakabi bencés apátság romja Kaposvár délkeleti határában, a Kapós-völgy mellett, a Zselicség peremén fekszik. A mellette vezető útvonalat az őskortól használták. A környéken lévő telepek már 6000 évvel ezelőtt lakottak voltak a leletek tanúsága szerint. A környéken nagyobb VII-IX. századi avar temetők is előkerültek.

A honfoglaló magyarság 900 utáni megtelepedéséről csak feltételezések vannak. Alighanem a Bogát-Bulcsúhoz tartozó népek szállhatták meg a mai megye jelentős részét. Somogy korábbi honfoglalóit a X. század közepe táján szervezhették meg az Árpádok, majd később Koppány. A Koppány leverésében Szent István oldalán aktívan résztvevő német lovagok, köztük a Győr-nemzetség tagjai is ekkortájt kaptak birtokokat Szent István királytól. E német lovagok, - így a Győr-nemzetség Kaposvár környékén - a legfontosabb kereskedelmi és hadiutak mellett a réveket, átkelőhelyeket őrizték fegyvereseikkel.

A Győr-nemzetségnek, de a királynak is udvarháza állt Kaposvár környékén. A Győr-nemzetség kaposvári birtokközpontja, udvarháza közelében Zselicszentjakabon (a mai Kaposszentjakabon) hozta létre a XI. század közepén a nemzetség kegyúri temetkezőhelyét a bencés apátság megalapításával. A többszörös átírásban megmaradt dokumentumok szerint Atha (Ottó) nádor, Győr fia, somogyi ispán alapította 1061-ben a bencés monostort a "Szent Jakab apostol hegyén, amely a Kapós folyó partja mellett van". Ez az első meghatározható uradalmi központ Kaposvár mai területén.

A falu az egész középkoron keresztül fennállott, de nem fejlődött mezővárossá. A szentjakabi régi templom feltehetően a XI. század első felében kitört Vata-féle pogánylázadás idején pusztulhatott el. Fennmaradó romjait beépítették az 1067-ben felszentelt apátság építményeibe. A felszentelésen a Dalmáciából visszatérő Salamon király és Géza herceg is részt vett.

Az apátság későbbi története átível minden jelentős történelmi koron: Az Árpád-korban éppúgy mint Mátyás király idején, és a törökkoron is. Mai formájában a műemlék romterület a 2001 évben befejeződött rekonstrukció nyomán látható. A szép fekvésű monostor Kaposvár egyik jelentős kulturális-turisztikai központja, több rendezvény helyszíne, melyek közül kiemelkedik a Szentjakabi Nyári Esték elnevezésű szabadtéri művészeti fesztivál. Az 1061-ben alapított bencés apátság román stílusú épületmaradványa Kaposvár legrégebbi védett műemléke.

Az egykori kerengőben kialakított kőtárban szép román kori és gótikus bordaprofilok láthatók. A Magyar Nemzeti Galéria kőtárában is találhatóak kőfaragványok a szentjakabi apátság romkertjéből. A romegyüttes rekonstruálását követően, 2001. augusztus 20-tól szabadtéri színházi és zenei esetek, történelemi és alkotó táborok színtereként szolgál.