A folyamatosan, több évig készülő műegyüttes Somogy megyében, Bonnyán, a szabad természetben kerül felállításra. A horizontális napóra-képzőművészeti alkotás átmérője kb. 30 m. Időbeosztásainál elhelyezett életnagyságú fűzfából font figurák és emberpárokból álló stációk vannak. Az életnagyságú női- és férfi figurák bambuszvázra font, fűzfavesszőből készülnek, helyenként színes földvakolat borítja őket.

A mű az idő és az emberi viszonylatok problémáját dolgozza fel. Sokféle, időnként akár ellentmondásos időfogalom is létezik. Így a történelmi idő, mitikus idő, szakrális és profán idő, metafizikus és örökidő, időtlen idő, időn kívüliség, idők végezete, idők kezdete, mennyiségi és minőségi idő stb. Ebből a sokfajta megközelítésből látszik, milyen kétségbeesetten próbálja az ember ősidőktől fogva bekeríteni a titkot, megfejteni a megfoghatatlant. Egy napóra, mely művészeti alkotás is egyben - az idő megfejtésére tett kísérlet.

Az óra az örökidő, napi idő, a praktikus lét és a kozmikus idő fogalma együttes megjelenése. Számlapjának stációiban az életnagyságú emberpárok figurái ellenpontként jelennek meg, mint az örökidőben jelenlevő napi lét, az egyszeri és megismételhetetlen emberi létezés. A horizontálisan elhelyezett napóra-műegyüttes sokrétű jelentéssel bír az emberi természetről, a kozmikus létben való helyünk elfogadásáról, nő és férfi kapcsolatának szerteágazó viszonylatairól. Létrejötte után ez a működő napóra-műegyüttes lehetőséget, támpontot ad a továbbgondolásra, a néző megérez, értelmez valamit a számára kiszabott időből, a korszellemből, a szellemi világállapotból, kísérletet tesz a felfoghatatlan megfejtésére.

Egy ember a születése pillanatában felszáll az időgépre, és elkezdődik a visszaszámlálás, s rajta is múlik, mit hogyan tud értelmezni és megélni. Ebben ad támpontokat ez a napóramű.

A Napóra-figurák a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készültek.