2015. október 30. és december 6. között Budapesten is látható a 14. velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé partner eseményeként megvalósult kiállítás, amely új nézőpontból mutatja be a Közép-Európában megszülető modern építészetet. Az öt ország szervezetei együttműködésében létrejött kiállításon Magyarország először szerepelt a biennálén a nemzeti pavilonon kívül.

Közép-Európa szerepe a második világháború után világszerte elterjedő modernizmus történetében a mai napig jobbára marginális jelenségként ismert, ami nagyban köszönhető a régió nyugati szakmai diskurzusoktól való hosszú távú elzártságának. Ezt a helyzetet a volt szocialista országok többnyire nemzeti keretekre koncentráló építészettörténetei is erősítik.

A kiállítás új perspektívából közelíti meg azokat a meghatározó folyamatokat, amelyek a Közép-európai modernitást megteremtették. Fő célja olyan határokon és diszciplínákon átívelő kapcsolatok bemutatása, amelyek új, hálózatos értelmezését adják a modern építészetnek.

A háború utáni időszakra koncentráló, de a Monarchia végéig vissza- és a mai korszakig előrenyúló kiállítás hat témakörbe szervezett esettanulmányokon keresztül mutatja be azokat az egyéneket, intézményeket, eseményeket, pályázatokat és más szereplőket, amelyek a régió országai között és azokon messze túlnyúló kölcsönhatásokat hoztak létre. Ezeknek segítségével Közép-Európa építészete újra összeköthetővé válik a modernizmus globális áramlataival.

A kiállítás jelentős nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki. A Velencei Biennálét követően 2015-2016 során Bécsben, Belgrádban, Zágrábban, Budapesten, Prágában, Brüsszelben, Varsóban és több európai városban látható lesz.

A kiállítás egy hosszabb távú együttműködés kezdetét is jelenti, amelynek keretében a következő években kiadvány sorozatban tesszük elérhetővé a régió építészet- és szakmatörténetének jelentős forrásanyagait és a területen zajló kutatásokat. A sorozat megközelítése továbbra is a hálózatos kapcsolatokat és a tudás migrációját helyezi előtérbe.