A kiállítás mintegy harminc alkotáson keresztül mutatja be a magyar romantika festészetének legjellemzőbb témáit és legjelentősebb hazai képviselőit. A KOGART nem titkolt célja, hogy a tavaszi szünetet a Balaton környékén töltő családok mellett az osztálykirándulások időszakában diákcsoportok számára is tartalmas programot kínáljon, hiszen a kiállításon számos, a tankönyvekből is jól ismert képpel találkozhatnak élőben a látogatók.

A romantika stílusának kibontakozása Magyarországon egybe esett a reformkor polgárosodási törekvéseivel, az 1848-as szabadságharc eszményével és az osztrák elnyomás elleni nemzeti ellenállás időszakával. A városiasodás fejlődésével egyre jobban megerősödő polgári réteg fokozatosan a művészetek legfőbb megrendelőjévé és támogatójává vált. Megteremtődtek a művészképzés és a műkereskedelem alapvető feltételei, művészeink többsége pedig külföldi tanulmányai befejezése után hazatérve, itthon teremtett önálló egzisztenciát.

Nemcsak Magyarországon, de Európa szinte minden más országában is a történelmi tárgyú képek jelentették a romantikus festészet legtöbbre értékelt vonulatát. A kiállításon a jól ismert képek között Székely Bertalan Eger várát védő hős asszonyai vagy Madarász Viktor Zrínyit és Frangepánt a bécsújhelyi börtönben ábrázoló festményével találkozhatnak a látogatók, melyek korukban éppúgy a nemzeti ellenállás jelképeivé váltak, mint II. Rákóczi Ferenc alakja Benczúr Gyula alkotásán. A romantika időszakában vált önálló képtémává a tájkép is, melynek legjelentősebb képviselői – id. Markó Károly, Ligeti Antal, Telepy Károly – szintén szerepelnek a kiállításon. De látható az életképfestészet legjelentősebb művelőjének, Borsos Józsefnek egy ritkaságszámba menő képpárja is, vagy a népi zsánerképek között Sterio Károly pusztai jelenete, amelyen a gémeskút mellett álló lovas figurája a korszak legjelentősebb személyiségére, gróf Széchenyi Istvánra emlékeztet. A „legnagyobb magyar” alakja a művész színes litográfiáján is látható a tárlaton – a műlapként több tucat példányban megjelent grafika Széchenyi egyik legismertebb ábrázolásává vált a korszakban.

A magyar romantikus festészet esszenciáját adó kiállítás anyagát köz- és magángyűjtemények kölcsönözték – így a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, az egri Dobó István Vármúzeum és több hazai magángyűjtemény mellett a Kovács Gábor Gyűjtemény válogatott festményeivel is találkozhatnak a Tihanyba látogatók.