A színek poétájaként aposztrofált Joan Miró hírhedt felkiáltása - meg akarom gyilkolni a festészetet - festővásznak égetésében csúcsosodott ki. Törekvését jelentős grafikai munkássága is híven és kézzelfoghatóan tükrözi, melyből 100 alkotást most Szegeden, a REÖK-ben láthatnak a katalán mester művészetének elismerői. Gyermekien játékos, látványosan formabontó művein Miró a szürrealizmus oltárán áldozott.

 

A kiállítás német magángyűjteményből származik. A bambergi Böttingerhaus kollekciója tudatosan tereli a szemlélő figyelmét az irodalmi-lírai Miró munkásságára, amely különleges árnyalatot ad a kiállításnak.

Életének fontosabb állomásai:

1893. április 20-án született, Barcelona óvárosában.

1907-ben egy kereskedelmi iskolában kezd tanulni, ezzel egyidejűleg részt vesz Barcelonában, a La Llonja Művészeti Akadémia kurzusain.

1912-ben a Francesco Gali Művészeti Akadémián kezdi meg tanulmányait.

1917-ben megismerkedik Francis Picabia francia festővel és költővel.

1918. - Első kiállítása Barcelonában

1919-ben barátságot köt Picassoval és az őt körülvevő művészekkel Párizsban.

1920-ban áttelepül Párizsba. A dadaista irányzatot követi Max Jacob, Pierre Reverdy és Tristan Tzara költők körében. Nyaranta a spanyolországi Mont-roig del Camp-ben tartózkodik.

1924ben baráti köre további költőkkel bővül: Breton, Éluard és Aragon csatlakozik hozzájuk.

1925. - A Szürrelista Kiáltvány aláírása. Résztvesz a párizsi szürrealista kiállításon. A következő években színpadi díszleteket, kollázsokat és szobrokat készít.

1926-ban Max Ernst német festővel díszleteket készít a Rómeó és Júliához.

1927-ben beköltözik Montmartre-i műtermébe a rue Tourlaque 22. számú épületbe, Hans Arp, Paul Éluard, Max Ernst valamint René Magritte szomszédságába.

1928-ban ismeretséget köt Brâncuşi, Giacometti és Calder szobrászokkal.

1929-ben Miró inspirációjára Salvador Dalí is felzárkózik a szürrealisták párizsi csoportjához. Októberben Miró feleségül veszi a Mallorcáról származó Pilar Juncosa Iglesiast.

1932. - Díszlet-és kosztümterveket készít Léonid Massine koreográfussal Georges Bizet‚ Jeux d'enfants' című zongoraművéhez.

1937. - Faldekorációkat készít a párizsi világkiállítás spanyol pavilonjához.

1940-ben lakóhelyét Palma de Mallorcába helyezi át.

1942-ben visszatér Barcelonába.

1944-ben születnek első kerámiamunkái.

1947-ben résztvesz a New York-i nemzetközi szürrealista-kiállításon.

1948-ban visszatér Párizsba.

1954-ben elnyeri a Velencei Biennálé grafikai nagydíját.

1957-ben az UNESCO párizsi épületének kerámiadomborzatán dolgozik.

1959-től Amerikában utazgat.

1968-ban elnyeri a Harvard Egyetem díszdoktori címét.

1978-ban megkapja Katalónia Aranymedálját.

1979-ben barcelonai egyetem díszdoktora lesz.

1980-ban I.János Károly a Spanyol Királyság szépművészeti aranymedáljával tünteti ki Mirót.

1983-ban meghal Palma de Mallorcán.