A szerzetesrendek, így a ciszterciek is fontos szerepet játszottak az európai könyvkultúrában. A szerzeteseknek a szertartáskönyvek, lelki olvasmányok mellett szükségük volt az egyházi és világi tudományokat tartalmazó munkákra is. Később az oktatásban vállalt szerep a tankönyvek és a tanításhoz szükséges kézikönyvek beszerzését kívánta meg. A kiállított könyvek alapján a látogatók megismerhetik a ciszterci szerzetesek tevékenységét a lelkipásztorkodástól a tudományos munkán át az oktatásig, de egyben bepillantást nyerhetnek a 15-20. századi könyvkultúra világába is.

A ciszterci rendnek a középkori Európában betöltött szerepéről a folyosón elhelyezett színes tablók tájékoztatnak.

A zirci műemlékkönyvtár történetének kiemelkedő állomása volt a 15 méteres belmagasságú, dongaboltozatos, kazettás mennyezetű nagyterem megépítése. A terem berendezésével Villax Ferdinánd apát a zirci Wilde Mihályt bízta meg, aki öccsével, Józseffel 1857-re készült el vele. A rendkívül igényesen, főleg a Bakonyban található fák felhasználásával kialakított faberakások, faragások az asztalosmesterek technikai tudását és mértéktartó ízlését dicsérik. A terem berendezéséhez tartozik egy asztalból kialakítható létra is, amelynek műszaki megoldása, kivitelezése egyedülálló hazánk könyvtárai körében. Itt található Magyarország legrégebbi glóbuszpárja is, ezek a 17. század első felében készültek a németalföldi Blaue család műhelyében.

A könyvtár napjainkban kettős funkciót tölt be, mert állományával, olvasótermével, katalógusaival a kutatók igényeit szolgálja ki; míg múzeumként a látogatók szakszerű idegenvezetés segítségével Magyarország egyik fontos kultúrtörténeti emlékét ismerhetik meg.