A kiállított egyházi gyűjtemény származását tekintve öt típusra osztható:
1. a szerzetesrendektől származó kegytárgyakra,
2. a főúri-, kegyúri alapítású templomok egyházművészeti kincseire,
3. a különböző városi és községi templomok saját műtárgyaira,
4. a közvetlen püspöki székhelyről származó kegytárgyakra illetve
5. a joghatósággal bíró nagyvárosok saját plébániájáról származó műtárgyaira.

Mindezek megkülönböztetése azért fontos, mert időben, térben és stílusban jelentős különbségek figyelhetők e különböző típusok között. A legrégibb a ferences anyag; darabjait tekintve a 15. századig nyúlik vissza: ezt a korszakot elsősorban miseruhák, kelyhek, ötvöstárgyak képviselik a gyűjteményben. A 18-19. századból, a miseruhákon és ötvöstárgyakon túl templomi edényekben is gyönyörködhet a látogató.

A főúri- kegyúri eredetű műtárgyak azáltal tűnnek ki, hogy megrendelők Pesten, Budán vagy éppen Bécsben készítették őket; ezek leginkább textíliiák, melyek az adott család címerével ékesítettek.

A kiállítás igyekszik minél teljesebb képet adni a katolikus egyház templomdíszítésre és liturgikus célokra használt tárgyaiból.
A terem bal oldalán végighúzódó fali tárolókban igen gazdag válogatás látható az egyházi textíliákból: miseruhák, palástok, kehelytartók és mindazok a textíliák, amelyek a 15. század végétől a 19. század végéig jellemzőek voltak az egyházi életre - mind megtekinthetők a kiállításon. Természetesen gazdag, arannyal hímzett, sokszor gyöngyökkel, drágakövekkel ékesített, különböző színű, esetenként az ajándékozó főúr címerével ellátott darabok is fellelhetők közöttük.

A leggazdagabb anyag a terem közepén álló üvegtárolókban elhelyezett ötvöstárgyakból áll össze. Itt különböző feszületeket, ostya tartására szolgáló cibórium kelyheket, ereklyetartókat és szentségmutatókat tekinthetünk meg.

Végül a terem jobb oldalán olyan, elsősorban faragott, festett szobrokat, szenteket, Krisztust ábrázoló alkotásokat láthatunk, melyek a Délkelet-Magyarországon alkotó művészek igényes, színvonalas mutatját dícsérik.