Hagyta, hogy a szabad ég alatt a nap, az eső és a szél is dolgozzon képein – születésének 95. évfordulóján kiállítás nyílt Pozsonyban a határon túli világhírű magyar festőművész, Francois Fiedler műveiből. A progresszív gondolkodó, az absztrakt expresszionizmus úttörő alkotója fiatalon költözött Franciaországba, a negyvenes években még a Palotanegyedben élt és alkotott. Krúdy Gyula utcai otthona falára tavasszal emléktáblát helyeznek el.

Hazai felfedezése csak napjainkban történik meg, bár egész életében arra vágyott, hogy itthon is elismerjék a munkásságát, önálló tárlatokat a festményeiből csak az utóbbi években rendeztek Budapesten. Szülőföldjén, Szlovákiában pedig e hónapban egy magángaléria, a Kún Kelemen Fine Arts állította ki elsőként a kassai születésű festőművész alkotásait. Fiedler Ferenc fiatalon elhagyta az országot, Franciaországban élt, az úgynevezett absztrakt expresszionista festészetet művelte. Követője volt a stílusirányzat nagy amerikai képviselőjének, Jackson Pollocknak, és noha életműve a világháború utáni második párizsi iskolához köthető, Pollock hatása egyértelműen kivehető munkáiból.

Kalligráfiaszerű jegyek, vésések, kaparások, durva felületkezelés, csurgatott eljárás, egybefüggő fény- vagy színmezők sajátos textúrát adnak munkáinak, s összegzik a stílusirányzatot.. „Az elkészítés folyamata szinte fontosabb számára, mint mint a létrejött eredmény – fejti ki Kopeczky Róna egyik tanulmányában –, a művész hagyja, hogy a nap, az eső ugyanúgy dolgozzon a felületen, mint ő maga.”

Szőnyi István tanítványa volt, a húszas évei elején, közel a mesterhez, a palotanegyedi Krúdy Gyula utcában élt és alkotott. Úgy tudjuk, hogy a nemrég felújított ház falára hamarosan emléktáblát helyeznek az alkotó tiszteletére.

A negyvenes évek második felében hagyta el hazáját, Francoiaországot választva új otthonának, ahol Joan Miró vette pártfogásába. Miró a „fények festőjének nevezte” a fiatal festőzsenit, és felfigyelt újító tehetségére. Általa ismerkedett meg Fiedler Aimé Maeght műkereskedővel, aki hamar bizalmába fogadta az ifjú művészt. Korának legprogresszívebb galériásán keresztül olyan világhírű képzőművészekkel dolgozhatott együtt, mint Chagall, Giacometti, Matisse, Picasso, hatásukra fordult végleg az absztrakt festészet irányába.

Az újító zseni elébe ment, és ugyanazt a stílust alkalmazta, mint az absztrakt expresszionisták tették a New York-i iskolában, a művész teljes életműve köti össze a két iskolát. Octave Nadal művészettörténész, a párizsi Sorbonne egyetem tanszékvezető professzora a Derriere le Miroirban fejtette ki az alkotó úttörő jelenségét. „Fiedler újítása a XX. század közepétől pontosan azt célozza meg, amit a »szem és kezek« művészei is szerettek volna, és ezalatt a technikát kell érteni, a nem formális, »új« felfogását. Az egyedi technika így a térhez vezet nála, a »szín és textúra« új kapcsolatának határához, s a továbbiakban magához az új festészeti technikához, jóval megelőzve a teória megfogalmazását, ahogy azt 1945-től képei is bizonyítják. Műveiben ezek az újítások megjelentek már a nonfiguratív irányzatok hivatalos megfogalmazása és kihirdetése előtt.”

Idehaza a szocialista diktatúra idején elhallgatott művész volt, hazáját „végleg” elhagyó, disszidens alkotó, ráadásul osztályidegen, antikommunista család szülöttje. Hagyatékának ápolója, unokaöccse, Peter Fiedler lapunknak arról beszélt, nagybátyja egész életében vágyott a hazai elismertségre. „Bár a 2001-ben elhunyt művész nem élhette már meg itthoni felfedezését, gazdag életművének ápolására alapítványt hoztunk létre. Makláry Kálmán, a Franciaországban letelepedett és ott alkotó művészek szakértője kötelességének tekintette feltárni Fiedler fantasztikus életművét, galériájában önálló tárlatot is szentelt munkáinak, tavaly pedig a Francia Intézet adott helyet egy átfogó Fiedler-kiállításnak.”

A Pozsony belvárosában lévő Kún Kelemen Fine Arts mintegy hazavitte az alkotót; a nemrég nyílt kiállítást már most akkora érdeklődés övezi, hogy az eredetileg tervezetthez képest egy hónappal meghosszabbították.