A Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény Fedák Sári életét bemutató kiállítása 2015. október 28. és december 20. között látható a Nemzeti Színház 3. emeleti aulájában. 
Fedák Sári és a róla készített kiállítás több szempontból is fontos mérföldkő gyűjteményünk történetében. Amikor 2008-ban Feitl Írisz történész muzeológus, a kiállítás rendezője fejében először összeállt a kiállítás terve, nem gondoltuk, hogy ez lesz az egyik legsikeresebb és a legtöbbet utazó kiállításunk. A gyűjtemény akkoriban már több éve küzdött azzal, hogy nincs saját kiállítóhelye, csak rövidebb időszakokra, 1-1 kiállításra kaptunk átmeneti helyszíneket. Klasszikus időszaki kiállítást szerettünk volna, eredeti tárgyakkal, látványos enteriőrökkel, de nem volt hol megrendeznünk. A XVIII kerületi önkormányzat előcsarnokában 1-2 hetes kiállítások megrendezésére bárki pályázhatott, így mi is éltünk a lehetőséggel 2009 elején. Abban reménykedtünk, ha a döntéshozók látják majd a kész kiállítást, talán könnyebb lesz meggyőzni őket arról, hogy legyen végre saját kiállítótermünk. A tárlat látványos, a megnyitó és a múzeumpedagógiai program pedig sikeres volt, így 2010 februárjában nem is volt kérdés, hogy a Fedák Sári kiállítással nyissuk meg az új, ma is használt kiállítóhelyünket. A tárlathoz sikerült megnyerni partnernek helyi civil szervezeteket, a Színháztörténeti Múzeumot, sőt még Fedák Sári keresztfiát, Vörös Tibort is. A klasszikus elemek mellett formabontóak is helyet kaptak, így az első kiállításon a Nemzeti Színházban bemutatott János vitéz jelmeztervei, hisz Fedák egyik legnagyobb sikerét éppen ez a szerep hozta meg. De bemutattuk Brenner Csaba Fedákról készített képregény-installációját is.
A kiállítás jó hírének köszönhetően 2009 őszén a Kárpátaljai Kulturális Szövetség meghívására Fedák szülővárosába, Beregszászra, az Európa-Magyar Házba is eljutott. Munkatársaink a kiállítás felépítése mellett a megnyitón és a szülőház koszorúzásán is részt vettek a szövetség elnökével, valamint a magyar konzullal. Majd 2012 szeptembere és 2013 januárja között a „Fedák Sári Pestszentlőrincen” részben kibővített anyaggal a Budapesti Történeti Múzeumban volt látható, ez idő alatt múzeumpedagógiai programunkon közel 700 diák vett részt. A kiállítás könnyen szállítható képes-szöveges anyaga több szabadtéri programunkon, többek között a Nemzeti Múzeum kertjében is megfordult. Többször volt Nyáregyházán, de eljutott Erdélybe is.
De mégis hogyan kötődik Fedák Sári Pestszentlőrinchez?Feitl Írisz erről így ír a kiállítás füzetében: „Fedák Sári, a népszerű primadonna nevét kevesen kapcsolják össze Pestszentlőrinccel. Pestszentlőrinc (ma Budapest XVIII. kerülete) a főváros délkeleti határánál fekvő település volt, ahol még a két világháború között is folyt a parcellázás. Legfrekventáltabb, legelegánsabb része a korábbi „Szalla-wald”, a mai Gyöngyvirág utca mentén fekvő nyaralók és villák övezete. Itt vásárolt villát többek között Eötvös Lóránd, Puskás Tivadar vagy Margó Tivadar. Fedák Sári 1917-ben vette meg a Biehn-villát szüleinek Pestszentlőrincen a Gyöngyvirág utcában. A település állandó lakosa azonban csak 1929-ben lett. Hamarosan bekapcsolódott a helyi társadalmi és politikai életbe is. Nem csak virilis volt, hanem 1934-ben a Nemzeti Egység helyi női szervezetének elnökévé választották. Igaz, tisztségét csak 1935 novemberéig tartotta meg.
1935-ben a művésznő anyját a régi pestszentlőrinci temetőbe, férje, dr. Fedák István mellé temették, aki 1920-ban halt meg. A temetésen nagy tömeg gyűlt össze, a beszentelést dr. Wimmerth Béla nagy tiszteletnek örvendő helyi plébános és pápai prelátus végezte.
1938-ban Fedák Sári lebontatta a lőrinci villát, a bontási anyagot és a kisebb parcellákra osztott telket eladta. Igazi kuriózum, hogy a Fedák-villa egyes részei (cserépkályha, ajtók, ablakok) pár éve zajló kutatásaink és terepen végzett gyűjtéseink során folyamatosan kerülnek elő a kerület régi lakóházaiból.”
A Nemzeti Színházban látható tárlaton a látogatók megismerkedhetnek Fedák Sári színészi pályafutásával, a pestszentlőrinci politikai és társadalmi életben betöltött szerepével, villája sorsával, a XX. század első felének színházi világával és egy mai jelenség, a modern „celebkultusz" egyik legkorábbi megjelenésével.
Heilauf Zsuzsanna