2026. január 20. kedd
Sebestyén, Fábián
2015.11.19.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) holokauszt- és második világháborús emlékművének terveit, valamint az emlékműavatási konferencia előadásait tartalmazó két kötetet mutattak be kedden Budapesten.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Bevésett nevek című kettős kötet bemutatásakor az ELTE-n azt mondta: tiszteletreméltó az egyetem vállalkozása az emlékművel kapcsolatban, mert abból indul ki, hogy vannak közös fundamentumok a Kárpát-medencei népek történelmében.
Úgy fogalmazott: "a veszteségeinket közös veszteségnek tekintjük", akár katona, akár munkaszolgálatos, akár gázkamrában kivégzett áldozatról van szó.
A miniszter a közös élettel, a közös veszteségekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy egy ideig az egyetem és a rabbiképző intézet hallgatói együtt tanultak, és retorikai gyakorlatra a Kálvin téri református templomba jártak.
Kitért arra is: a kötetekbe belelapozva látható, hogy sok olyan előadás van, amelynek a szerzője nem szimpatizál azzal a politikai szemlélettel, amely "a választók akaratából (...) a magyar kormányt adja". Közölte, fontosak a különbségek, és számára ezért is izgalmas, hogy ebben a munkában mégis együtt vesznek részt.
Balog Zoltán méltatta azt, ahogy az egyetem gyűjtőmunkája közelít a múlt megismeréséhez: a sajátostól, az egyéni sorsoktól jut el addig, ami közös. Hozzátette: azt kívánja, "hogy minél tovább jussunk el ezen az úton".
Mezey Barna, az egyetem rektora elmondta, a két kötetben megtalálhatók az avatáskor megrendezett konferencia tanulságai, az ott elhangzott előadások, valamint az emlékműpályázatra beérkezett alkotások. Kiemelte: az áldozatok szenvedéseivel kiegészülve az egyetem története szebb nem, de sokkal igazabb lett, és sokkal inkább az egyetemi polgároké.
Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a campuson tavaly novemberben, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.
Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére - olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi - a Múzeum körúti campuson (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter széles bronzcsíkon tüntették fel a 198 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra.
Komoróczy Géza Széchenyi-díjas professzor, történész, hebraista azt mondta: úgy tudja, a 198 áldozat közül 188-an zsidó származásúak voltak, ezért szerinte fontos lenne, hogy egy héber feliratot is elhelyezzenek az emlékművön.
(MTI)
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Bevésett nevek című kettős kötet bemutatásakor az ELTE-n azt mondta: tiszteletreméltó az egyetem vállalkozása az emlékművel kapcsolatban, mert abból indul ki, hogy vannak közös fundamentumok a Kárpát-medencei népek történelmében.
Úgy fogalmazott: "a veszteségeinket közös veszteségnek tekintjük", akár katona, akár munkaszolgálatos, akár gázkamrában kivégzett áldozatról van szó.
A miniszter a közös élettel, a közös veszteségekkel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy egy ideig az egyetem és a rabbiképző intézet hallgatói együtt tanultak, és retorikai gyakorlatra a Kálvin téri református templomba jártak.
Kitért arra is: a kötetekbe belelapozva látható, hogy sok olyan előadás van, amelynek a szerzője nem szimpatizál azzal a politikai szemlélettel, amely "a választók akaratából (...) a magyar kormányt adja". Közölte, fontosak a különbségek, és számára ezért is izgalmas, hogy ebben a munkában mégis együtt vesznek részt.
Balog Zoltán méltatta azt, ahogy az egyetem gyűjtőmunkája közelít a múlt megismeréséhez: a sajátostól, az egyéni sorsoktól jut el addig, ami közös. Hozzátette: azt kívánja, "hogy minél tovább jussunk el ezen az úton".
Mezey Barna, az egyetem rektora elmondta, a két kötetben megtalálhatók az avatáskor megrendezett konferencia tanulságai, az ott elhangzott előadások, valamint az emlékműpályázatra beérkezett alkotások. Kiemelte: az áldozatok szenvedéseivel kiegészülve az egyetem története szebb nem, de sokkal igazabb lett, és sokkal inkább az egyetemi polgároké.
Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a campuson tavaly novemberben, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.
Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére - olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi - a Múzeum körúti campuson (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter széles bronzcsíkon tüntették fel a 198 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra.
Komoróczy Géza Széchenyi-díjas professzor, történész, hebraista azt mondta: úgy tudja, a 198 áldozat közül 188-an zsidó származásúak voltak, ezért szerinte fontos lenne, hogy egy héber feliratot is elhelyezzenek az emlékművön.
(MTI)
|
|
