A csillagok járását már az ókorban is megfigyelték, naptárakat, vallási ünnepeket kötöttek hozzájuk, de jelentős szerepük volt a gazdaságban, a kereskedelemben és a hajózásban is. "Velük" keltünk és "velük" feküdtünk, "velük" ünnepeltünk, és általuk követhettük életünk múlását is.

Sok idő telt el azonban az ókori geocentrikus (Föld középpontú) világkép óta: a mai tudósok már univerzumok sokaságáról beszélnek, amelyek között a mienk csupán egy apró porszem. A Deutsches Museum ennek a "porszemnek" a titkaiba enged betekintést 1100m2-en a látogatóinak. Megfigyelhetjük a csillagok szezonális állásait, a naprendszerünk bolygóit, holdjait és központi csillagunkat, a Napot is. A kiállítás végigkísér minket a korai teleszkópoktól egészen a mai, ultramodern csillagászati eszközökig.

Út a végtelenbe – Az univerzum felépítése

A kiállítás célja, hogy áttekintést nyújtson az univerzum felépítéséről. Bemutatja a Napot mint központi csillagunkat, valamint a Naprendszerünk 8 bolygóját. Végigvezet minket azon a több milliárd csillagon, mely a galaxisunk, a Tejútrendszer tagja. "Utazásunkat" a tőlünk 4,2 fényévre keringő Alfa Centaurinál kezdjük, és eljutunk egészen a 13 milliárd fényévre lévő leghalványabb galaxisokig.

A kiállítás azonban nemcsak térben, de időben is utazásra invitál. Távoli időkbe "repülünk" visssza, a 19. század azon forradalmi pillanataiba, amikortól az ember már nemcsak a távoli csillagok fényét tudja mérni, hanem a különböző objektumok összetételét is meg tudja határozni: azokig a pillanatokig, melyek igazi mérföldkőnek számítottak a csillagászat területén.

És ha mindez nem elég, a kiállításon megtekinthetők azok a fantasztikus képek is, amelyeket a Hubble űrtávcső készített fellövése óta, s betekinthetünk a "kulisszák mögé" megismerve azokat az eredményeket, következtetéseket, amelyekre ennek a fantasztikus szerkezetnek a révén jutottak el csillagászaink.