A napokban közzétette kutatásának eredményeit a Shell Global Solutions és a Holland Örökségvédelmi Hivatal közös projektjének kutatócsoportja, mely nyolc éven át vizsgálta Vincent van Gogh festményeit, a korai zsengéktől az érett alkotásokig.

A kutatók a modern technika segítségével nem csak a korabeli pigmentek összetételét és tulajdonságát elemezték ki, de sikeresen feltérképezték a festőzseni egyéni színpalettáját is, továbbá új felfedezéseket tettek különleges színválasztásának és színkezelésének módszeréről is. A többéves kutatás eredményeibe legelőször az amszterdami Van Gogh Múzeum holnap nyíló, Van Gogh at Work címen futó, új kiállítása nyújt betekintést, mely a tudományos érdekességek mellett több száz Van Gogh-festménnyel várja a látogatókat.

Módszeres festő egyéni színkezeléssel.

Az amszterdami gyűjtemény igazgatója, Axel Rüger szerint a vizsgálódások nem hoztak ugyan világrengetően új felfedezéseket, de kétséget kizáróan alátámasztották a szakma eddigi megállapításait Van Gogh munkamódszerét és személyiségét illetően.

A vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy Van Gogh nagyon metodikus, azaz módszeres festő volt. Ez sokakat meglep, mivel a festőről máig él az a téves elképzelés, miszerint egy mániákus művész volt, aki indulattól hajtva, spontán dobálta fel a színeket a vászonra. Valójában azonban sokat tudott az alapanyagokról és használati lehetőségeikről, melyeket kompozícióihoz alkalmazott. Nagyon célorientált ember volt - meséli Axel Rüger.

Még élénkebbek lehettek a pirosak.

Van Gogh színválasztását és színkezelést illetően azonban a laborvizsgálatok érdekes eredményre jutottak. A korabeli mintákat elemezve például sikerült feltérképezni, milyen színekkel dolgozott a festő, miként keverte és cserélte azokat. Nienke Bakker, kurátor elmondás szerint bizonyossá vált, hogy Van Gogh képei eredetileg jóval élénkebbek voltak.

Van Gogh színei, bár még ma is vibrálóak, megalkotásuk idején feltehetőleg még élénkebbek voltak, különösen a piros szín. A piros egyes árnyalatai eredetileg erősebbek voltak, mára azonban megfakult az elevenségük - magyarázta a kurátor.

A piros élénkségének eltűnése egyébként - ami miatt Van Gogh képein a rózsaszín ma fehérnek, a viola pedig kéknek tűnik - a századfordulón művészfestékeiben, pontosabban azok instabil összetevőiben és gyenge minőségében keresendő.

Mindent egybevetve azonban a festő színpalettájának feltárása nem változtatott a Van Gogh munkamódszeréről és művészi stílusáról alkotott elméleten, vagyis azon a tényen, hogy a holland mester kortársaitól eltérően, egyéni módon használta a színeket, az árnyaltokkal ugyanis elsősorban világlátását, lelkiállapotát, aktuális hangulatát kívánta kifejezni.

Holnap nyitja meg kapuit az új Van Gogh-tárlat.

A legfrissebb Van Gogh-kutatás eredménye természetesen a nagyközönség előtt se marad titok, a szakemberek ugyanis a frissen renovált Van Gogh Múzeum legújabb, május 1-jén nyíló kiállításán a művészetszeretőkkel is megosztják felfedezéseiket. A 2014 januárjáig látható, Van Gogh at Work címen futó tárlat a tudományos adatok mellett egyedülállóan gazdag képanyaggal, mintegy 200 festménnyel és 150 grafikával várja a látogatókat.

A kiállítás legfőbb érdekessége, hogy a tárlaton a párizsi Musée d'Orsay jóvoltából a festőzseni számos személyes tárgya, jegyzetei, vázlatfüzete és festékpalettája is kiállításra kerül. Kölcsönbe érkezik továbbá számos impresszionista alkotás is, melynek köszönhetően a Van Gogh-tárlatot olyan mesterek alkotásai színesítik, mint Claude Monet, Paul Gauguin, Georges Seurat vagy a szintetizmus megalapítója, Émile Bernard.