2025.05.05.
Bács-Kiskun Megyei TIT

75 nap az óceánon

2025.04.28.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Közösségek Hete 2025

2025.04.24.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb díjban részesült a gyulai Almásy-kastély

2025.04.15.
Janus Pannonius Múzeum

Pécsett járt a MAMUTT

2025.04.15.
Petőfi Irodalmi Múzeum

100 év, 100 nap, 100 kincs

2024.12.27.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Büntető törvénykönyv kategóriákba sorolja az egyes bűncselekményeket. Ebben a cikkben megnézzük, hogy melyek a bűncselekmény fogalmi elemei, hogyan valósulhat meg, és megtudhatjuk azt is, mi a különbség bűntett és vétség között. Aztán ejtünk pár szót a csalásról is.
A bűncselekményről és annak egy formájáról, a csalásról röviden
bűncselekmény meghatározása egyértelműen kiderül a Btk. alapján, hiszen pontosan le van írva. Olyan szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekményt jelent, amely a társadalomra veszélyes, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli el. Gondatlan abban az esetben lehet, ha e törvény büntetni rendeli.

Nézzük a bűncselekmény fogalmi elemeit!

  • Tevékenység vagy mulasztás – Aktív magatartással vagy mulasztással is megvalósulhat az elkövetési magatartás. Mulasztás esetén az illető nem tesz semmit annak ellenére, hogy fennáll a cselekvés lehetősége, illetve a kötelesség.
  • A Btk. általi büntetni rendeltség – Csak olyan cselekmény miatt lehet valakit megbüntetni, amely valamely bűncselekmény törvényi tényállását kimeríti.
  • A társadalomra veszélyesség – Az a tevékenység vagy mulasztás lehet veszélyes a társadalomra, amely mások személyét vagy jogait, vagy Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.
  • Szándékosság vagy gondatlanság – Utóbbi akkor lehet, ha a törvény büntetni rendeli.

Bűntett és vétség közötti különbség

A bűntett és a vétség elkülönül egymástól. A bűntett szándékosan elkövetett bűncselekményt jelent, amelyet a törvény súlyosabban büntet kétévi szabadságvesztésnél. Minden más bűncselekmény, ami ezen kívül esik, az vétségnek minősül.

Néhány szóban a csalás fogalmáról

Manapság sokat hallunk a csalásokról, azonban nemcsak a szabadidős tevékenységek és a sport területén elkövetett csalásokról van szó, hanem sok esetben arról, hogy valaki jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, ezzel pedig kárt okoz. Ez a csalás a Btk. szerint.

A csalás elkövetője mindig az, aki tévedésbe ejti a passzív alanyt. Ez utóbbi pedig az a személy, akit megtévesztenek. Ő minden esetben azonos a sértettel, valamint az ő oldalán keletkezik a kár is.

Az elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás, ez utóbbi elsősorban mulasztással valósul meg. Csak akkor tekinthető megvalósultnak a bűncselekmény, ha a sértett oldalán kár keletkezik.

A kár fogalma nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy vagyoni előnyt, a vagyonban okozott értékcsökkenést jelenti, amit a bűncselekménnyel ért el az elkövető. Az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértéke is beletartozik. A büntetés mértéke értékhatárokhoz van kötve.

A csalás súlyosabban minősülő esete, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés az okozott kár mértékéhez igazodik. Annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a kiszabott büntetés, ügyvédet érdemes fogadni már az ügy legelején. Dr. Janklovics Ádám határozott fellépésével, tudásával és tapasztalatával szakszerű védelmet biztosít.