A magyar főurak körében a XVII. század közepétől vált szokássá családi képcsarnokuk megfestetése. A nemesi ősgalériák virágkora a XVIII. századra tehető, azonban a Bezerédj család arcképcsarnoka jól példázza, hogy az ősgalériák két évszázados hagyománya még a XIX. század közepén is elengedhetetlenül fontos része a nemesi reprezentációnak.