A múzeumi intézményrendszer folyamatos változása, a múzeumok és közgyűjtemények számának 30 %-os csökkenése (elmúlt három évben) mellett évről-évre növekedett az emberek érdeklődése a közgyűjteményekben őrzött értékek iránt.

Ugyanakkor a látogatói tendenciák nem egyértelműek. Míg bizonyos kiállítások előtt hosszú, kígyózó sorok állnak, sok kiállító terem, vidéki gyűjtemény kong az ürességtől. A magyar tárlatok teljes éves látogatószáma 2005-2006-ra már megközelítette 12 milliót. Nyolc év alatt 15 %-al emelkedett a száz lakosra jutó múzeumlátogatások száma. Viszont a látogatószám 2009-re ismét mélypontra, 10 millió alá került. (Szerk.: Az itt következő információk forrásaként az NKA KincsTár N. Kósa Judit Népszabadságban megjelent májusi cikkeit jelöli meg.)

Az ingyenes múzeumok felsrófolták a látogatószámot.

Persze nem volt ez másként a kilencvenes években sem, amikor a rendszerváltáskori 13 millióról való hatalmas zuhanással kellett szembesülniük az intézményvezetőknek. Most az esés kevésbé drámai, viszont csak az ingyenes múzeum ígérete tudta felsrófolni a látogatószámot 11,6 millióra (2005, 2006), hogy aztán a 2007-es 11,1 milliót a 2008-as 10,18, majd a 2009-es 9,46 millió kövesse.

Mint emlékezetes, a Medgyessy-kormány 2004 májusában vezette be az "ingyenes múzeumot", amely aztán a deklarációt követő szakmai kidolgozás során sajátos formát öltött. A tíz legnagyobb, javarészt budapesti, állami tulajdonban lévő, országos gyűjtőkörű múzeum (tagintézményeivel együtt) került ebbe a körbe, és az ő kínálatukból is csak az állandó kiállításokat lehetett ingyen megtekinteni. Az intézkedés a számok szintjén nagy sikert hozott, hiszen míg 2003-ban 4,1 millióan mentek be ingyen a múzeumokba, a 2004-es (csonka) évben már 6,5 millióan; 2006-ban 6,3 millió, egy évvel később pedig 5,5 millió nem fizető látogatót jelentettek az intézmények.

Visszavonták

2008-ban, amikor január elsejével a Gyurcsány-kormány visszavonta ezt a kedvezményt, az ingyenesen belépők száma 4,4 millióra apadt. (Annak ellenére, hogy a kabinet - mintegy kárpótlásként - a nemzeti ünnepeken és havi egy hétvégi napon továbbra is biztosítja az érintett intézményekben az ingyenes látogatás lehetőségét.)

Érdekes ugyanakkor megfigyelni, hogy a teljes árú jegyet vásárlók száma a vizsgált időszakban korántsem mutat ilyen jelentős szórást: 2003-ban 2,7, 2006-ban 2,5, 2008-ban 2,6 millió ember vette meg a legdrágább belépőt a múzeumokba, amiből lényegében az következik, hogy az "elszánt múzeumlátogatók" tömege - idesorolhatjuk a tárlatnézéstől eltántoríthatatlanokat csakúgy, mint az iskolai program keretében múzeumba "cipelt" diákokat - nagyjából állandó az országban, és ezen a nagy pedagógiai kísérletnek tekinthető ingyenesség nem sokat változtatott.

A "kedvenc" múzeumok

Ami a látogatói toplistákat illeti, az éllovasok mezőnye az utóbbi években csak annyit változott, hogy az első helyet láthatóan a Szépművészeti Múzeum bérelte ki magának: 2008-ban 524 ezer, tavaly 487 ezer érdeklődőt fogadott. Magyarán, minden huszadik múzeumlátogató itt fordult meg, ahogy egyébként a "százezresek klubjába" bejutott 21 intézmény könyvelheti el az összes belépő csaknem felét is. Ebben az elit társaságban tavaly találhattunk két, lényegében ingyenes tárlatot (a szilvásváradi Szabadtéri Erdészeti Múzeumot 231 ezer és a Monostori erődben lévő Sütőipari Emléktárat 106 ezer látogatóval), ezek között szerepel a Helikon Kastélymúzeum 393 ezer és az örök toplistás egri vár 360 ezer érdeklődővel, akárcsak az ismertebb országos intézmények és azok, amelyek a leglátogatottabb nyári turistacélpontok közelében állnak.

Bár a "kedvencek" listája alig változik az elmúlt években, országszerte sok olyan kezdeményezéssel, projekttel találkozni, ameny nem ezekben az intézményekben zajlik. Más múzeumokban is találhatunk nagyon színvonalas időszaki kiállításokat vagy teljes gyűjteménymegújítást.


A cikk az NKA-KincsTár elektronikus folyóiratban jelent meg.