2024. április 25. csütörtök
Márk
Bajor Gizi Színészmúzeum - Budapest
 |
Cím: 1124, Budapest Stromfeld Aurél út 16.
Telefonszám: (1) 225-3161
E-mail: bgm@oszmi.hu
Nyitva tartás: Sze-V 14-18
|
A program már nem tekinthető meg.
2020.09.30. - 2020.11.11.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
1200 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
600 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
600 HUF
|
|
|
Belépő családoknak
|
600 HUF
|
Családi foglalkozásokkal, múzeumpedagógiai órákkal, kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, színes programokkal, valamint pedagógusoknak szóló szakmai rendezvényekkel várják a múzeumok egy hónapon keresztül Önöket - a fővárosban és vidéken egyaránt.
MÚZEUMUNK IDEI KÍNÁLATA:
szeptember 30. szerda 18 óra
Az Elysium című film (1986) vetítése a Bács Ferenc kiállításban
Meghatározó alkotás a holokauszt témájában. Nem akar sokkolni, nem keres bármiféle hatásvadász jelenetet vagy dramaturgiát. Újszerű látásmódot alkalmazva, egyszerűen emlékeztetni akar arra, amit soha sem szabad (lehet) elfelejteni. A film Keszi Imre azonos című regényéből készült.
Vendég: Szántó Erika, a film rendezője
Belépő: 500 Ft /fő
október 7. 16 óra
Beszélgetés Bács Ferenc emlékére
Vendégek: Borbáth Otília, Ráckevei Anna színművészek és
András Ferenc filmrendező
Belépő: 500 Ft
Október 9-én és 17-én 18 és 20 óra között
PEDAGÓGUS SZAKMAI NAP
Új időszaki kiállításaink megtekintésével, kurátori tárlatvezetéssel szeretnénk ösztönözni a pedagógusokat arra, hogy a Bajor Gizi Színészmúzeumot csoportokkal fölkeressék. Drámajátékkal, beszélgetéssel egészül ki a szakmai nap, mely során örömmel vesszük az újabb ötleteket és nyitottak vagyunk minden észrevételre.
Jelenleg a "Herceg a vasfüggöny mögül" című nagyszabású Róna Viktor-kiállítás áll a Bajor Gizi Színészmúzeumban. E köré szeretnénk egyéb eseményeket szervezni gyerekeknek is, melyek a tánc, a mozgás, a testbeszéd témakörét érintik.
Róna Viktor (1936-1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig.
A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét, megadatott életéve történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, történeteket.
Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került.
Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi tánc-nagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén, vagy Horváth Ádám. Táncművész-alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György…
A tárlat szinte teljes egészében a gazdag gyűjteményből tallóz, referálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is.
A kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait idézi fel. Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentum-válogatás segítségével ismerhetik meg. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik
Ingyenes program!
Regisztráció vége: 2020. október 8-án éjfélig
október 15. csütörtök 16 óra
Színésztársalgó–„Szellők szárnyán...”
Emlékezés Huszka Jenő zeneszerzőre
„Ez a műfaj abból él, hogy furcsa, különleges, rendhagyó, nagy egyéniségek játsszák, nem pedig szorgalmas, becsületes, szakszerű színi ipari dolgozók” – írta Szinetár Miklós az egyik legnépszerűbb színjátéktípusról. Meg természetesen abból, tegyük hozzá, hogy immár egy évszázad óta kiváló zeneszerzők műveit adják elő. Huszka Jenő – az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát megdöntve – egyike volt a műfaj hazai megteremtőinek. Aranyvirág című művével nyitották meg 1903-ban Budapesten a legendás Király Színházat, utolsó alkotását, a Szabadság, szerelem című operettet 1955-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be.
Zsadon Andrea - Szolnoki Tibor művész házaspár zenés programja
Zongorán közreműködik: Tassonyi Zsolt karnagy
Vendégünk: Nemlaha György író
Beszélgetőtárs: Gajdó Tamás színháztörténész
Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft)
október 17. szombat 18 óra
„Pincétől a padlásig”- villaséta Bajor Gizi egykori otthonában
A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában egy kétszintes villában élt egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után.
A sétát csak 14 éven felüli látogatóinknak ajánljuk!
Belépő: 2000 Ft /fő
október 30. péntek 16 óra
Kurátori tárlatvezetés a Róna Viktor kiállításban Halász Tamással
Belépő: 1000 Ft/fő
október 30. péntek 19 óra
"Ma az vagyok, aki előttetek áll"
Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezésének és szerepei szövegeinek felhasználásával
MÚZEUMUNK IDEI KÍNÁLATA:
szeptember 30. szerda 18 óra
Az Elysium című film (1986) vetítése a Bács Ferenc kiállításban
Meghatározó alkotás a holokauszt témájában. Nem akar sokkolni, nem keres bármiféle hatásvadász jelenetet vagy dramaturgiát. Újszerű látásmódot alkalmazva, egyszerűen emlékeztetni akar arra, amit soha sem szabad (lehet) elfelejteni. A film Keszi Imre azonos című regényéből készült.
Vendég: Szántó Erika, a film rendezője
Belépő: 500 Ft /fő
október 7. 16 óra
Beszélgetés Bács Ferenc emlékére
Vendégek: Borbáth Otília, Ráckevei Anna színművészek és
András Ferenc filmrendező
Belépő: 500 Ft
Október 9-én és 17-én 18 és 20 óra között
PEDAGÓGUS SZAKMAI NAP
Új időszaki kiállításaink megtekintésével, kurátori tárlatvezetéssel szeretnénk ösztönözni a pedagógusokat arra, hogy a Bajor Gizi Színészmúzeumot csoportokkal fölkeressék. Drámajátékkal, beszélgetéssel egészül ki a szakmai nap, mely során örömmel vesszük az újabb ötleteket és nyitottak vagyunk minden észrevételre.
Jelenleg a "Herceg a vasfüggöny mögül" című nagyszabású Róna Viktor-kiállítás áll a Bajor Gizi Színészmúzeumban. E köré szeretnénk egyéb eseményeket szervezni gyerekeknek is, melyek a tánc, a mozgás, a testbeszéd témakörét érintik.
Róna Viktor (1936-1994) a magyar tánctörténet rendkívüli egyénisége. Életéről, roppant önfegyelemmel épített pályájáról soha korábban nem született kiállítás, részletes életrajzát sem írták meg eddig.
A pesti kispolgári művész miliőből származó, s idővel a világ legrangosabb művészei, politikai vezetői közt otthonosan mozgó Róna története, mint mondani szokás: „kész regény”. A kiállítás a táncos rendkívüli sorsát, mindössze ötvenhét, megadatott életéve történetét beszéli el, értelmezve azt a maga korában, felvillantva fontos összefüggéseket, történeteket.
Róna halála után hagyatéka az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumába, Európa egyik legnagyobb tánctörténeti gyűjteményébe került.
Rudolf Nurejev, Margot Fonteyn, Maurice Béjart, Alicia Alonso – csak néhány név a nemzetközi tánc-nagyságok közül, akikkel Róna együtt dolgozott, s akiknek személyes emlékeit őrzi hagyatéka. A névsor nem akármilyen nevekkel folytatódik, ha szélesebbre nyitunk: John F. Kennedy, Ho Si-Minh, Pablo Picasso, II. Erzsébet, Yehudi Menuhin… a magyarok közül Karády Katalin, Latabár Kálmán, Honthy Hanna, Juan Gyenes, Salamon Béla, Csortos Gyula – Róna lelkes, elismerő közönsége voltak mindahányan. Művészbarátai közé tartozott Keleti Éva, Kovács Margit, Féner Tamás, Psota Irén, vagy Horváth Ádám. Táncművész-alkotótársai, partnerei, növendékei sorából pedig csak tallózni lehet: Orosz Adél, Rácz Boriska, Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Ugray Klotild, Szarvas Janina, Pártay Lilla, Szumrák Vera, Kékesi Mária, Keveházi Gábor, Forgách József, Seregi László, Szakály György, Harangozó Gyula, Lőrinc György…
A tárlat szinte teljes egészében a gazdag gyűjteményből tallóz, referálva a személyes emlékezetre, művészi ön- és énképre is. A kurátorok partnerül hívták Róna életének fontos tanúit, kollégákat, barátokat: elsősorban az örök partnert, Orosz Adélt, s a közeli barátot, Keleti Éva fotóművészt, akik elvállalták a kiállítás megnyitását is.
A kiállítás a művész élettörténetét, annak legfontosabb korszakait idézi fel. Róna gyerekkorát, tanulmányait, legfontosabb szerepeit, nemzetközi pályafutását gazdag fénykép- és dokumentum-válogatás segítségével ismerhetik meg. A tárlat alkalmából Róna Viktor alakját megörökítő kötet is megjelenik
Ingyenes program!
Regisztráció vége: 2020. október 8-án éjfélig
október 15. csütörtök 16 óra
Színésztársalgó–„Szellők szárnyán...”
Emlékezés Huszka Jenő zeneszerzőre
„Ez a műfaj abból él, hogy furcsa, különleges, rendhagyó, nagy egyéniségek játsszák, nem pedig szorgalmas, becsületes, szakszerű színi ipari dolgozók” – írta Szinetár Miklós az egyik legnépszerűbb színjátéktípusról. Meg természetesen abból, tegyük hozzá, hogy immár egy évszázad óta kiváló zeneszerzők műveit adják elő. Huszka Jenő – az angol és bécsi operett kizárólagos uralmát megdöntve – egyike volt a műfaj hazai megteremtőinek. Aranyvirág című művével nyitották meg 1903-ban Budapesten a legendás Király Színházat, utolsó alkotását, a Szabadság, szerelem című operettet 1955-ben a Fővárosi Operettszínház mutatta be.
Zsadon Andrea - Szolnoki Tibor művész házaspár zenés programja
Zongorán közreműködik: Tassonyi Zsolt karnagy
Vendégünk: Nemlaha György író
Beszélgetőtárs: Gajdó Tamás színháztörténész
Belépő: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft)
október 17. szombat 18 óra
„Pincétől a padlásig”- villaséta Bajor Gizi egykori otthonában
A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában egy kétszintes villában élt egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után.
A sétát csak 14 éven felüli látogatóinknak ajánljuk!
Belépő: 2000 Ft /fő
október 30. péntek 16 óra
Kurátori tárlatvezetés a Róna Viktor kiállításban Halász Tamással
Belépő: 1000 Ft/fő
október 30. péntek 19 óra
"Ma az vagyok, aki előttetek áll"
Szobaszínházi előadás Bajor Gizi levelezésének és szerepei szövegeinek felhasználásával
"Száz ábrázat foszlott már le rólam és száz fog még reám tapadni."
Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a kor ünnepelt dívájának, a körülrajongott színésznő színpad mögötti életébe, a villa egykori háziasszonyának privát szférájába: miként gondolkodott életről, szerelemről, színpadról.
Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia
Rendezte: Spolarics Andrea
(Az előadás időtartama kb. 50 perc.)
A hely befogadóképessége maximum 15 fő.
Belépő: 1000 Ft /fő
november 04. szerda 19 és 21 óra között
Titkos utakon Bajor Gizi egykori villájában középiskolásokkal
Különleges esti zseblámpás kalandozásra hívjuk a tizenéveseket, az 1930-as, 1940-es évek legendás színésznőjének színpad mögötti életét fölelevenítve. Ennek során a villaépület olyan tereit is megnyitjuk, melyek a látogatók előtt rejtve maradnak.
A mai tizenévesek számára ismeretlen világról és benne egy ismeretlen színésznőről mesél ez a különleges esti villaséta, igazi kultúrtörténeti csemegeként. A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában egy kétszintes villában élt óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. A színház mellett irodalmi és történelmi adalékokkal igyekszünk a XX. század első felének sokszor zűrzavaros történéseit megmutatni számukra. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után...
Belépő: 1000 Ft /fő
november 5. csütörtök 18 órától 20 óráig
Műtárgylesen a Színészmúzeumban - ÚJ SOROZAT!
Új ismeretterjesztő programsorozatot indít az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, amelynek egyes alkalmai – különféle műfajok és keretek között – gyűjteményének egy-egy kiválasztott darabja köré szerveződnek. A sorozatindító esemény témája: Czigány Dezső Bárdos Artúrról (1882 – 1974, rendező, színházigazgató) készített portréja. Vendégeink: Barki Gergely művészettörténész és Gajdó Tamás színháztörténész. A beszélgetést Szabó Attila színháztörténész vezeti.
Az ismeretterjesztő programsorozat célja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményének népszerűsítése, annak minél több oldalról való megközelítése és láthatóvá tétele.
A beszélgetés során a résztvevők egyszerre művészettörténeti és színháztörténeti perspektívákból közelítenek a festményhez, mely az OSZMI kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban megtekinthető, az állandó kiálltás egyik legértékesebb darabjaként.
Belépő: 1000 Ft
Regisztráció vége: 2020. november 4.
november 7. szombat 18-20 óra között
Bajor Gizi nyomában - Kalandos villaséta GYEREKEKNEK
A Nemzeti Színházi legendás színésznőjének egykori lakhelye megannyi titkot rejt. A közel ezer négyzetméteres villában barangolva a legkülönfélébb kalandokba keverednek a gyerekek. Szüleiket sem engedjük haza, számukra történetekkel, vetítéssel, kvízjátékkal készülünk a színháztörténet témakörében. Kihagyhatatlan családi program!
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye.
Az eredetileg földszintes neobarokk házat Beyer Rudolf, Bajor Gizi fivére vásárolta meg 1928-ban, a művésznő alakíttatta át nagystílű villává Országh Béla építészmérnök terve alapján. Bajor Gizi 1933 elején költözött ide, majd harmadik férjével, Germán Tibor fül- és gégeorvossal osztotta meg emeleti lakrészét.
Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. A szalonból a második világháború legsötétebb korszakában menedékház lett. Itt élte át a vészkorszakot Germán Tibor, Budapest ostromát Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és Tamási Áron.
A színésznő halálának első évfordulóján nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum. Az első kiállítás Bajor Gizi, Jászai Mari és Márkus Emília ereklyéit mutatta be a közönségnek. Az évek során a villa többi helyisége is felszabadult, így időről időre új múzeumi termeket alakítottak ki. A múzeum az ezredforduló után teljesen átalakult: 2002-ben az emeleten, majd 2010-ben a földszinten nyílt új tárlat: a „Szép ház, nagy park közepén…” című állandó kiállítás a ház egykori tulajdonosának, Bajor Gizinek és a múzeumot alapító Gobbi Hildának állít emléket. A múzeum földszintjén a színháztörténeti múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki tárlatok jeles színházi eseményekről emlékeznek meg, kiemelkedő színházművészek pályafutását mutatják be. Az emeleten a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit.
Felnőttek: 1000 Ft
Gyerekek (14 éves korig): 500 Ft
november 11. szerda 16 óra
80 éve született Kapás Dezső (beszélgetés)
Kapás Dezső több színészgeneráció tagjait indította el a színi pályán. A Horvai-Kapás-osztályba járni rangot jelentett. Bűvszó volt és még ma is az. Az egykori növendékek sosem mulasztják el megemlíteni, hogy ezektől a mesterektől tanulhattak. És valahogy egy nyelvet is beszélnek, ugyanazt a nevelést kapták. Egykori tanítványai és a Vígszínház művészei emlékeznek rá: Takács Kati, Rátóti Zoltán, Rudolf Péter, Gáspár Sándor, Hegedűs D. Géza és Dörner György.
Kapás Dezső Debrecenben született 1940. október 24-én és Budapesten halt meg 1993. június 15-én. Rendezőként, főiskolai tanárként egyaránt máig tartó tisztelet és szeretett övezi emlékét. A Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1963-ban Miskolcra szerződött, 1964 óta a Vígszínház rendezője, 1990–1991 között a veszprémi Petőfi Színház főrendezője volt. A. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán öt osztályt vitt végig Horvai Istvánnal, első osztályuk 1975-ben, az utolsó 1991-ben végzett. A hatodik színészosztály már csak Horvaitól vehette át a diplomát, Kapás Dezső időközben elhunyt.
Rendezéseiben a szürrealista líra ugyanúgy helyet kapott, mint a keserű élethelyzetek groteszk-erőteljes megjelenítése. Főbb rendezései: Krúdy Gyula: A vörös postakocsi; Dosztojevszkij–Müller P.–Kapás D.: A Karamazov testvérek; Dosztojevszkij–Kapás D.: Bűn és bűnhődés; Kesey–Wasserman: Kakukkfészek; Heller: A 22-es csapdája; Shaffer: Equus, Amadeus; Mrożek: Tangó.
Regisztráció vége: 2020. november 10.
Belépő: 1000 Ft
FIGYELEM!
A vírushelyzet miatt minden programunk regisztrációhoz kötött. Kérjük, regisztrációjához adja meg a program címét és időpontját is!
(Regisztráció: bgm@oszmi.hu vagy nyitvatartási időben tel: 1/225-3161)
(Amennyiben nem tud eljönni az eseményre, kérjük jelezze a visszamondást a fentebb megadott elérhetőségek egyikén!)
Kérjük, viseljenek maszkot és ügyeljenek a távolságtartási szabályok betartására!
"
Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a kor ünnepelt dívájának, a körülrajongott színésznő színpad mögötti életébe, a villa egykori háziasszonyának privát szférájába: miként gondolkodott életről, szerelemről, színpadról.
Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia
Rendezte: Spolarics Andrea
(Az előadás időtartama kb. 50 perc.)
A hely befogadóképessége maximum 15 fő.
Belépő: 1000 Ft /fő
november 04. szerda 19 és 21 óra között
Titkos utakon Bajor Gizi egykori villájában középiskolásokkal
Különleges esti zseblámpás kalandozásra hívjuk a tizenéveseket, az 1930-as, 1940-es évek legendás színésznőjének színpad mögötti életét fölelevenítve. Ennek során a villaépület olyan tereit is megnyitjuk, melyek a látogatók előtt rejtve maradnak.
A mai tizenévesek számára ismeretlen világról és benne egy ismeretlen színésznőről mesél ez a különleges esti villaséta, igazi kultúrtörténeti csemegeként. A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában egy kétszintes villában élt óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárdszobán át a kertig. A színház mellett irodalmi és történelmi adalékokkal igyekszünk a XX. század első felének sokszor zűrzavaros történéseit megmutatni számukra. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után...
Belépő: 1000 Ft /fő
november 5. csütörtök 18 órától 20 óráig
Műtárgylesen a Színészmúzeumban - ÚJ SOROZAT!
Új ismeretterjesztő programsorozatot indít az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, amelynek egyes alkalmai – különféle műfajok és keretek között – gyűjteményének egy-egy kiválasztott darabja köré szerveződnek. A sorozatindító esemény témája: Czigány Dezső Bárdos Artúrról (1882 – 1974, rendező, színházigazgató) készített portréja. Vendégeink: Barki Gergely művészettörténész és Gajdó Tamás színháztörténész. A beszélgetést Szabó Attila színháztörténész vezeti.
Az ismeretterjesztő programsorozat célja az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) gyűjteményének népszerűsítése, annak minél több oldalról való megközelítése és láthatóvá tétele.
A beszélgetés során a résztvevők egyszerre művészettörténeti és színháztörténeti perspektívákból közelítenek a festményhez, mely az OSZMI kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban megtekinthető, az állandó kiálltás egyik legértékesebb darabjaként.
Belépő: 1000 Ft
Regisztráció vége: 2020. november 4.
november 7. szombat 18-20 óra között
Bajor Gizi nyomában - Kalandos villaséta GYEREKEKNEK
A Nemzeti Színházi legendás színésznőjének egykori lakhelye megannyi titkot rejt. A közel ezer négyzetméteres villában barangolva a legkülönfélébb kalandokba keverednek a gyerekek. Szüleiket sem engedjük haza, számukra történetekkel, vetítéssel, kvízjátékkal készülünk a színháztörténet témakörében. Kihagyhatatlan családi program!
A Bajor Gizi Színészmúzeum 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére alakult, ma az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye.
Az eredetileg földszintes neobarokk házat Beyer Rudolf, Bajor Gizi fivére vásárolta meg 1928-ban, a művésznő alakíttatta át nagystílű villává Országh Béla építészmérnök terve alapján. Bajor Gizi 1933 elején költözött ide, majd harmadik férjével, Germán Tibor fül- és gégeorvossal osztotta meg emeleti lakrészét.
Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. A szalonból a második világháború legsötétebb korszakában menedékház lett. Itt élte át a vészkorszakot Germán Tibor, Budapest ostromát Dióssy Antal, Nagyajtay Teréz és Tamási Áron.
A színésznő halálának első évfordulóján nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeum. Az első kiállítás Bajor Gizi, Jászai Mari és Márkus Emília ereklyéit mutatta be a közönségnek. Az évek során a villa többi helyisége is felszabadult, így időről időre új múzeumi termeket alakítottak ki. A múzeum az ezredforduló után teljesen átalakult: 2002-ben az emeleten, majd 2010-ben a földszinten nyílt új tárlat: a „Szép ház, nagy park közepén…” című állandó kiállítás a ház egykori tulajdonosának, Bajor Gizinek és a múzeumot alapító Gobbi Hildának állít emléket. A múzeum földszintjén a színháztörténeti múzeum gyűjteményéből összeállított időszaki tárlatok jeles színházi eseményekről emlékeznek meg, kiemelkedő színházművészek pályafutását mutatják be. Az emeleten a Kulisszák között című állandó kiállítás a színházi alkotófolyamatot bemutatva vezeti végig a látogatót a magyar színháztörténet kiemelkedő pillanatain, idézi fel a színházművészet felejthetetlen alkotóit.
Felnőttek: 1000 Ft
Gyerekek (14 éves korig): 500 Ft
november 11. szerda 16 óra
80 éve született Kapás Dezső (beszélgetés)
Kapás Dezső több színészgeneráció tagjait indította el a színi pályán. A Horvai-Kapás-osztályba járni rangot jelentett. Bűvszó volt és még ma is az. Az egykori növendékek sosem mulasztják el megemlíteni, hogy ezektől a mesterektől tanulhattak. És valahogy egy nyelvet is beszélnek, ugyanazt a nevelést kapták. Egykori tanítványai és a Vígszínház művészei emlékeznek rá: Takács Kati, Rátóti Zoltán, Rudolf Péter, Gáspár Sándor, Hegedűs D. Géza és Dörner György.
Kapás Dezső Debrecenben született 1940. október 24-én és Budapesten halt meg 1993. június 15-én. Rendezőként, főiskolai tanárként egyaránt máig tartó tisztelet és szeretett övezi emlékét. A Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1963-ban Miskolcra szerződött, 1964 óta a Vígszínház rendezője, 1990–1991 között a veszprémi Petőfi Színház főrendezője volt. A. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán öt osztályt vitt végig Horvai Istvánnal, első osztályuk 1975-ben, az utolsó 1991-ben végzett. A hatodik színészosztály már csak Horvaitól vehette át a diplomát, Kapás Dezső időközben elhunyt.
Rendezéseiben a szürrealista líra ugyanúgy helyet kapott, mint a keserű élethelyzetek groteszk-erőteljes megjelenítése. Főbb rendezései: Krúdy Gyula: A vörös postakocsi; Dosztojevszkij–Müller P.–Kapás D.: A Karamazov testvérek; Dosztojevszkij–Kapás D.: Bűn és bűnhődés; Kesey–Wasserman: Kakukkfészek; Heller: A 22-es csapdája; Shaffer: Equus, Amadeus; Mrożek: Tangó.
Regisztráció vége: 2020. november 10.
Belépő: 1000 Ft
FIGYELEM!
A vírushelyzet miatt minden programunk regisztrációhoz kötött. Kérjük, regisztrációjához adja meg a program címét és időpontját is!
(Regisztráció: bgm@oszmi.hu vagy nyitvatartási időben tel: 1/225-3161)
(Amennyiben nem tud eljönni az eseményre, kérjük jelezze a visszamondást a fentebb megadott elérhetőségek egyikén!)
Kérjük, viseljenek maszkot és ügyeljenek a távolságtartási szabályok betartására!
"
|
|
|
Hasonló programok
|
||||
