Szeretettel várjuk Szende László: A késő középkori nagyhatalom című könyvének bemutatójára.

A kötetet bemutatja:
Bertényi Iván
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Történelem Segédtudományai Tanszékének professor emeritusa,
a Magyar Tudományos Akadémia doktora

A megjelenteket köszönti:
Varga Benedek
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
és
Kocsis András Sándor
a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója

Magyar História című hétrészes sorozatával a Kossuth Kiadó arra vállalkozik, hogy az eddigieknél színesebben, érdekesebben mutassa be a magyarság és Magyarország történetét a honfoglalástól az uniós csatlakozásig.

A felkért jeles történészek biztos kézzel vezetik végig az olvasókat a magyar történelem meghatározó eseményei, fordulatai és zsákutcái között. Az évszázadokon átívelő történelmi korok főbb csomópontjainak érintése mellett kitekintenek a szomszédos – ellenséges és szövetséges – államalakulatokra, felvillantanak párhuzamos történéseket az európai és világtörténelem színpadáról, kitérnek hadászati és kulturális részletekre, megmutatnak néhány kevéssé ismert vagy félreértett mozzanatot is.

A tárgyszerű eseménytörténetet számtalan kép, térkép, ábra és infografika teszi „láthatóvá", a mai fiatal nemzedék számára is befogadhatóvá.

A sorozat kötetei kétféle formátumban látnak napvilágot: a puha kötésű bookazine mellett kemény kötésű könyvként is elérhetők.

A sorozat harmadik kötete – Szende László: A késő középkori nagyhatalom. A vegyesházi királyok Magyarországa (1301–1526) – a Magyar Királyság bő kétszáz évét tárgyalja az Árpád-ház kihalásától a Mohácsi vészig. A négy nagy fejezet közül az első az Anjou-házi I. Károly és fia, I. (Nagy) Lajos jelentős területi gyarapodást eredményező uralkodását mutatja be, majd Luxemburgi Zsigmond fél évszázados politikai-diplomáciai manővereit tárgyalja, amelyek a német-római császári címig juttatták a magyar uralkodót. A harmadik fejezet a Zsigmond halála utáni politikai vákuumhelyzetben felemelkedett Hunyadi János kormányzó és fia, Mátyás király török terjeszkedéssel szembeni eredményes harca mellett a királyság irányítását gyakran megnehezítő nagyurak hatalmi törekvéseiről is képet ad. Végül az ismét erősödő oszmán fenyegetés mellett a Dózsa-féle parasztfelkelésig vezető társadalmi feszültséggel terhes utolsó félszáz év két Jagelló-házi uralkodója, II. Ulászló és II. Lajos eredményeit és kudarcait veszi szemügyre. A kötet az ország sorsát megpecsételő mohácsi ütközettel ér véget.

Az eseménytörténet mellett jó néhány érdekesség is helyet kapott a kiadványban -- Piast Erzsébet végrendeletétől a Drugeth família felemelkedésén és Ozorai Pipo életútján át az erdélyi parasztlázadásig, a Szent Korona elrablásától Mátyás tudatos reneszánsz imázsépítésén át Bakócz Tamás pályafutásáig és az utolsó török elleni szávaszentdemeter-nagyolaszi győzelemig.