Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Néprajzi Múzeum - Budapest
Néprajzi Múzeum látványterv
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út - Ötvenhatosok tere
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
A program már nem tekinthető meg.
2016.11.10. - 2016.11.11.
konferencia, muzeológia, rendezvény, szakmai program
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3000 HUF
Egyéni belépő felnőtteknek
(1 órával a zárás előtt)
1600 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
2600 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1500 HUF
Egyéni belépő diákoknak
(1 órával a zárás előtt)
800 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
1300 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1500 HUF
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
(1 órával a zárás előtt)
800 HUF
Csoportos belépő nyugdíjasoknak
(10 főtől)
1300 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(2 felnőtt + max. 3 gyermek (18 éves korig))
6300 HUF
/ család
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Zoom állandó kiállítás + Kerámiatér + MÉTA)
1700 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Megérkeztünk időszaki kiállítás + Kerámiatér + MÉTA )
2000 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Zoom állandó kiállítás + Kerámiatér + MÉTA)
850 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Megérkeztünk időszaki kiállítás + Kerámiatér + MÉTA )
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Zoom állandó kiállítás + Kerámiatér + MÉTA)
850 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Megérkeztünk időszaki kiállítás + Kerámiatér + MÉTA )
1000 HUF
Csoportos sétajegy magyar nyelven
(épületséta, max. 15 fő)
1500 HUF
/ fő
Csoportos sétajegy magyar nyelven diákoknak
(Méta-séta, 10-20 fő)
1200 HUF
/ fő
Csoportos sétajegy idegen nyelven
(épületséta, angolul, max. 15 fő)
1800 HUF
/ fő
Csoportos sétajegy idegen nyelven diákoknak
(Méta-séta, angolul, 10-20 fő)
1400 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(10-20 főig)
1000 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(tematikus, kurátori, 5-20 fő)
1300 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(10-20 főig, angolul)
1300 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(tematikus, kurátori, angolul, 5-20 fő)
1690 HUF
/ fő
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(angolul, 10-20 fő)
1000 HUF
/ fő
Audio guide
1000 HUF
Fotó
(fényképezőgép, állvány és teleobjektív használatához)
700 HUF
Az adatbázisok és a gyűjtemények digitális feldolgozása, a tudás közzététele a múzeumi kutatómunka és tudásközvetítés erős és fontos elemei. Alig van olyan múzeumi terület, amelyet ne alakítana és formálna az adatbázis-építés, az adatok elemzése: legyen az kutatás, nyilvántartás, gyűjteményfejlesztés, publikálás vagy akár kiállítási tevékenység. A gyűjtemények mindennapi megóvása és fejlesztése ma már elképzelhetetlen adatbázis-fejlesztés nélkül.

A Néprajzi Múzeum (a néprajzos muzeológus továbbképzés mellett) új országos kompetenciafeladata a Néprajzi Tartalmak Digitális Fejlesztése. Ennek célja és feladata a Monari integrált gyűjteményi adatbázis akkreditálása és fejlesztése során szerzett tapasztalatok széleskörű megosztása és hasznosítása, a néprajzi gyűjtemények nyilvántartási és digitalizálási munkáinak összehangolása. A 2016. évi szakmai továbbképzés programjának kettős célja van: (1) általában felhívni a figyelmet a tömeges adatok kezelésében az adatbázisok használatának fontosságára, a néprajzi kutatásokban és a muzeológiai munkában érzékelhető fontos és komoly eredményekre, illetve (2) diskurzus tárgyává tenni az ún. „jó gyakorlatokat”, megvalósult gyakorlati példákat, a jelenleg elérhető gyűjteményi adatbázisok működését, sajátosságait és megoldásait. A gyakorlati példák bemutatásával az is láthatóvá válhat, hogy sokszor kis befektetéssel, a rendelkezésre álló erőforrások kihasználásával komoly eredményeket lehet elérni az adatbázisok alkalmazása és fejlesztése során. Mindezekkel hatékonyabbá tehető a múzeumok napi működése.

A továbbképzés/konferencia célja, hogy a fenti témakörökben fogalmazzon meg kérdéseket és keressen válaszokat elméleti, módszertani és gyakorlati példák és esetek bemutatásával és elemzésével, szakági és szakágon túlmutató párbeszéd létrehozásával. A programban kiemelt szerepet kapnak a néprajzi gyűjtemények és adatbázisok „jó gyakorlatai”, de ugyanilyen fontos szempont, hogy a Néprajzi Múzeum által gyűjteményspecifikusan fejlesztett Monari lehetőségei is széles körben hozzáférhetővé és ismertté váljanak a szakemberek számára. A továbbképzés továbbá elősegítheti az intézmények nemzetközi pályázatokban való részvételét is, amennyiben a problémaorientált megközelítés szemléletét be tudják építeni a gyűjteményi, kutatási és kiállítási tevékenységről való gondolkodásba.
A konferencia célja továbbá, hogy a magyarországi gyűjteményi tudás hosszú távon összekapcsolódjon a Magyarország határain túli magyar gyűjteményi és archivális anyagokkal – az adatbázisok átjárhatóságával, a források láthatóvá és kutathatóvá tételével.


PROGRAM:


2016. NOVEMBER 10. NÉPRAJZI MÚZEUM, DÍSZTEREM

9.30-tól: Érkezés, regisztráció

10.00–10.40 Bevezető, köszöntők

10.00-10.20
Dr. Kemecsi Lajos (Néprajzi Múzeum)

10.20–10.40
Dr. Cseri Miklós (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

10.40–12.30

I. Kutatás, adatbázis, fejlesztés, hálózatok

A konferencia kezdő moduljának előadói olyan kutatásokat mutatnak be, amelyekben az adatbázis-fejlesztés a kutatás alapját jelenti, amelyekben az adatbázis az értelmezések kiindulópontja és lehetősége is egyben. A főbb kérdések, hogy: miért van szükség az adott esetekben adatbázisokra? Ezek miként épülnek fel? Hogy dolgoznak a kutatók? Miként jönnek létre a kutatási eredmények? Ezek miként válnak érthetővé és láthatóvá?

10.40–11.00
Borsos Balázs (MTA BTK Néprajztudományi Intézet): A Magyar Néprajzi Atlasz digitális változata, ennek felhasználása a népi kultúra területi tagolódási mintáinak meghatározására

A kilenc kötetes Magyar Néprajzi Atlasz (1987–1992) digitális változata olyan adatbázis, amelynek számítógépes elemzése (klaszteranalízis, összehasonlító statisztikai vizsgálatok) segítségünkre lehetnek a magyar népi kultúra regionális struktúrájának meghatározásában. Az előadás első része a digitális verzió elkészítését ismerteti, illetve elemzi és indokolja a digitális és papíralapú változat különbözőségét. A második rész az elméleti háttér ismertetése mellett az adatbázis feldolgozásának tanulságait, a magyar népi kultúrának a különböző vizsgálatok szintézisén alapuló regionális tagolódási képét mutatja be.

11.00–11.20
Pakot Levente (KSH): Családrekonstitúciós adatbázisok és életútelemzés Az előadás a történeti demográfia területéről hoz példát az adatbázisok használatára. A történeti demográfia fejlődése szorosan összefonódott a családrekonstitúciós módszer kidolgozásával, amely az anyakönyvi adatok tömeges méretű feldolgozásán alapult. A számítógépes feldolgozási lehetőségek és a statisztikai technikák terjedésének köszönhetően lehetőség nyílik a családrekonstitúciós adatbázisok eredményesebb felhasználására.

11.20–11.40 kávészünet

11.40–12.00
Gárdos Judit (MTA): COURAGE – Digitális adatbázis. A szocialista Kelet-Európa kulturális ellenállásának gyűjteményei
Az előadás röviden bemutatja azokat a szempontokat, amelyek a 2016 februárjában indult H2020-as kutatási projekt adatbázisának felépítéséhez vezettek. A kulturális ellenállás különböző forrásainak szerepéről lesz szó, illetve arról, hogy milyen jellegű felületen történik az adatok bevitele.

12.00–12.20
Granasztói Péter (Néprajzi Múzeum): Hétköznapi tárgyaink adatbázisban: nyilvántartás, rendszerezés, feldolgozás
Az előadás egyfajta átvezetés is a délutáni program tematikájába: arra kívánja felhívni a figyelmet – módszertanilag, szemléletében egy történeti tárgyi világ elemzést párhuzamba állítva múzeumi tárgyállományokkal –, hogy a hétköznapi tárgyakat gyűjtő néprajzi múzeumok, gyűjtemények állományainak megismeréséhez, feldolgozásához és szerteágazó muzeológiai feladatok megvalósításához mennyire eredményes és szükséges az adatbázisok használata.

12.20–12.40 rövid reflexiók

12.40–14.00 büféebéd

14.00–18.00

II. Néprajzi gyűjtemények adatbázisban

A konferencia második moduljában a különféle, napi használatban levő adatbázis-környezetek és lehetőségek jó gyakorlatainak közvetlen megismerése a cél. Az előadások előre meghatározott, egységes szempontrendszer alapján készülnek.

14.00–14.20
Máté György (Néprajzi Múzeum): Ariadné fonalával az akkreditációig. A Monari jelentősége a Néprajzi Múzeumban

A közel három évtizede folyamatosan fejlődő integrált gyűjteménykezelő rendszer, a Monari – illetve Ariadne nevet viselő elődje – 2015-től akkreditált nyilvántartási programként is működik a Néprajzi Múzeumban. Ennek kialakulását, sorsát, az adatbázis felépítését, a benne rejlő lehetőségeket járja körül az előadás. Bemutatja, hogy milyen jelentőséggel bír a Monari a múzeumi munkák során, külön kiemelve az elmúlt időszak fejlesztéseit, eredményeit. Egy olyan rendszerről lesz szó, amely alternatívát jelent más intézmények számára is.

14.20–14.40
Aranyos Sándor (Szabadtéri Néprajzi Múzeum): A Skanzen gyűjteményi rendszerének fejlesztési lehetőségei és irányai. Kiszolgálás, logisztika, gyűjteménymenedzsment

Ahogy egy szabadtéri néprajzi múzeumot sem lehet soha befejezni, úgy az interpretációs módszerek állandó változásával, a gyűjtött objektumok körének, típusának, készítés technikájának állandó változásával párhuzamosan időről-időre felül kell vizsgálni egy muzeális intézmény gyűjteményeinek struktúráját, gyűjteményezési politikáját. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum rövid-, közép- és hosszútávú tudományos céljaihoz igazodva elindult a gyűjtemények teljes strukturális átalakítása. A cél a központosítás, az átláthatóság, a gyors kiszolgálás és a magas fokú publikálás elérése.

14.40–15.00
Sárközi Ágnes – Tóth Arnold (Herman Ottó Múzeum): Folyamatos átmenet. A Herman Ottó Múzeum adatbázisainak egy évtizede

A miskolci Herman Ottó Múzeum az elmúlt 12 évben négyféle gyűjteménykezelő rendszert használt, közülük jelenleg is háromféle fut párhuzamosan az intézményben. Bőven vannak tehát tapasztalatok a tömeges digitalizálás (MaNDa) és a múzeumi rendszerek (Monari, Múzeumdigitár) előnyeinek, hátrányainak összehasonlítása terén. Az előadás az egész múzeumra vonatkozó helyzetkép és rövid visszatekintés után a néprajzi tár gyűjteményeire fókuszál és bemutatja a folyamatos átmenet aktuális állapotát. Cél az akkreditálható nyilvántartás és a minél szélesebb körű nyilvános hozzáférés. A kérdés, hogy melyik úton jutunk hamarabb eredményre?

15.00–15.30 vita

15.30–16.00 kávészünet

16.00–16.20
Nagy Veronika (Hetedhét Játékmúzeum): Feltöltődés játékkal. Digitalizálás a Hetedhét Játékmúzeumban

Az 2012-ben létesült Hetedhét Játékmúzeum kezdettől fogva végzi a Moskovszky-gyűjtemény múzeumi nyilvántartását és tudományos feldolgozását. 2015 óta a tárgyak nyilvántartása a Múzeumdigitár digitális gyűjteménykezelő és publikálási rendszerben (is) történik, elsősorban a széleskörű hozzáférhetőség és a tudományos kutatás elősegítése céljából.

16.20–16.40
Lakner Lajos – Magyari Márta (Déri Múzeum): A digitális világ és a múzeumi adatbázisok

Az előadás első fele a digitális környezetet mutatja be, amelyben a múzeumoknak az adatbázisaikkal láthatóvá kellene válniuk. Lehetséges-e ez, s ha nem, miért nem? És ennek ellenére folytatni kell-e az intézményi adatbázisok építését és a digitalizálást? Az előadás második fele erre mutat konkrét példát:
„Fogyóeszközből” hogy lesz adatbázis. A debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteménye több mint ötezer színes diafelvételt őriz. Ezek egy része tárgyfotó, jelentős hányaduk azonban terepen készült felvétel. Digitalizálásuk a MaNDa program segítségével 2015-ben kezdődött el, ennek eredményeképpen ma közel háromezer kép nyilvános adatbázisban is megtekinthető.

16.40–17.00
Martyin Emília (Munkácsy Mihály Múzeum): „Mi huntékások vagyunk…”

2016-ra a múzeum teljes anyaga, összes gyűjteménye, fotótári és adattári anyaga tekintetében elkészült a huntéka adatbázis. Jelenleg zajlik a rekordok ellenőrzése és fotókkal való feltöltése. A digitális tartalmakat folyamatosan teszi közzé a múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum OMMIK aggregációs adatbázisához csatlakozó museumap.hu portálon, majd ezen keresztül az Europeana honlapon. Az előadás bemutatja a három éves folyamatot, ennek tapasztalatait, munkafázisait, nehézségeit és eredményeit.

17.00–17.20
Bánki Zsolt (PIM): Reflexiók, megjegyzések, kiegészítések és javaslatok – tanácsok a terület szakfelügyelőjétől

Az egész nap folyamán elhangzott előadásokban felmerülő stratégiai és a mindennapi munkát meghatározó felvetésekre reagál a terület működéséért felelős szakember.

17.20–17.50 kérdések, vita

17.50–18.00
Zárszó: Dr. Kemecsi Lajos

18.00–19.30 Szállás elfoglalása, csomagok elhelyezése (City Panzió Mátyás)

20.00-től vacsora (Néprajzi Múzeum)


2016. NOVEMBER 11. (PÉNTEK) NÉPRAJZI MÚZEUM, DÍSZTEREM

9.00–12.00
III. Napi használat: egy néprajzi integrált gyűjteménykezelő rendszer mindennapi működése

A gyakorlati példák, megoldások, a használat és a tapasztalatcsere jelentik a délelőtt fő témáit, elsősorban a néprajzi tárgyak és dokumentumok integrált gyűjteményi adatbázisban való lehetőségeinek bemutatásával. A programot a Néprajzi Múzeum muzeológusai tartják.

9.00–10.30
Műtárgygyűjtemények: a leltározástól a költözésig

Műtárgynyilvántartás a gyakorlatban: műtárgynyilvántartási adatbázis felépítése, használata, funkciói, szerepei a muzeológusi munkában, gyakorlati bemutatókkal, workshop szerkezetben.

10.30–12.00
Archívumi gyűjtemények: változatos hordozók, tömeges dokumentumok kezelése, feldolgozása

Archívumi gyűjtemények adatbázisban: fényképek, kéziratok, filmek, nyomatok-rajzok, hangzóanyagok nyilvántartása adatbázis segítségével. Muzeológusi munka gyűjteményi adatbázisban, gyakorlati bemutatókkal, workshop szerkezetben.

12.00–14.00
IV. Szakmai tárlatvezetések a Néprajzi Múzeum időszaki kiállításaiban