A domboldalon álló, U alaprajzú, barokk kastély a 18. század közepétől 1784-ig épült. Virágkorában, a klasszicizmus időszakában a „Muzsikai Akadémiák”-nak adott otthont, többször bővítették, dísztermét Fáy István, korának neves zenésze és zenetörténésze megbízásából tájképekkel festették ki, majd Marco Casagrande olasz szobrász stukkó domborművekkel díszítette. Kertje egy 19. századból ránk maradt ábrázolás alapján tájkert volt, benne kis tóval. A tó közepén homokszigetet alakítottak ki. A kertet magas kőkerítés szegélyezte, benne üvegház, szökőkút és kertészlak is helyet kapott. A Fáy-kastély, kis mérete ellenére - a falfestményekkel és domborművekkel gazdagított teremsorának köszönhetően - kiemelkedik vidéki kastélyaink sorából.