Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.19. - 2020.02.19.
Székesfehérvár
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.02.07.
Tatabánya
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.01.31. - 2020.02.14.
Budapest
Völgységi Múzeum - Bonyhád
A múzeum épülete
Cím: 7150, Bonyhád Szabadság tér 2.
Telefonszám: (74) 451-342, (74) 550-053
Nyitva tartás: I.1-III.31, X.1-XII. 31.: K-P 10-16
IV.1-IX.30.: K-Szo 10-16
Bonyhád mezőváros a XVIII-XIX. század fordulóján, az újratelepítést követően, a gyorsan fejlődő Völgység központja lett, ahol a vidék tehetősebb nemesei lakóházakat és kúriákat emeltek. A Perczelek börzsönyi birtokostársának, a Nunkovits családnak is volt ingatlana a Piac téren. A család tagjai a XVIII. század végén birtokosok, illetve megyei tisztségviselők voltak Tolna és Baranya vármegyében. A klasszicizáló, késő barokk stílusú, emeletes lakóházuk a XVIII. század végén épült. Homlokzatán ma is látható egy ovális medaillonban, a Nunkovitsok címere.

1904-ben Hónig Albert budapesti vállalkozó vette meg a birtokot és az épületet, mely 1945-ben a Telepítési Hivatal, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezetének székháza lett.

Az 1952. évi államosítás után lakóházként hasznosították az épületet, egészen a Völgységi Múzeum kialakításáig, mely 1987. április 1-től a szekszárdi Béri Balog Ádám Múzeum kiállítóhelyeként üzemel. 1992 óta önálló tájmúzeum Bonyhád Város fenntartásában.

Szőts Zoltán
Állandó kiállítások
Ház és Ember a Völgységben a középkortól napjainkig
A múzeum előterébe lépve, jobbról a porta, balról az emeletre vezető lépcsőház fogad, tovább sétálva jutunk a folyosón balra nyomógombos ledes ponttérképhez, világító egyezményes jelekkel, „Várak, templomok, búcsújáró helyek a Völgységben”, az első terem tartalmára hívja fel a figyelmet. tovább
Földműves eszközök
A kiállítás első részében a famegmunkálás, a len- és a kender- valamint a gyapjúfeldolgozás eszközei és egy felvetett szövőszék szolgálja a néprajzi ismeretek bővítését. A második szakaszban a két világháború közötti háztartás egyszerű gépei és felszerelései láthatóak: sulykoló, jégszekrény, mosógép, mángorló, olajprés, stb. tovább
A hegyi magyarok bútorai és viselete
A Völgység a reformkorban irodalmi tájjá is vált. Nagy romantikus költőnk, Vörösmarty Mihály 1817-től csaknem 9 évig a bonyhádi Perczel fiúk (Perczel Mór, 1848-49 leendő hős honvédtábornoka és Perczel Miklós honvédezredes) nevelője volt. A táj szépsége, a két tudós pap, Egyed Antal és Teslér László barátsága, a Perczel Etelka-szerelem meghatározó élményként hatottak az ifjú költőre. tovább