Eseménynaptár
2020. március
24
25
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest
© Petőfi Irodalmi Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16.
Telefonszám: (1) 317-3611
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre. Az újonnan alapított múzeum, mint az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja, tekintélyes gyűjteményt örökölt.

A Petőfi-Ház létrehozását 1909-ben nem csak a Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette, hanem az a felismerés is, hogy az írói dokumentumok, bár a nemzeti örökség részei, kívül esnek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi-Ház tevékenysége nemcsak az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére terjedt ki, hanem megvásárolták Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát, s a Ház így egyben Jókai emlékeknek és kultusznak is őrzője és ápolója lett. A Petőfi-Házat 1945-ben bombatalálat érte, ekkor a gyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe került. A Petőfi-Ház az 1950-es évek elejétől Petőfi és Jókai mellett József Attilának és Ady Endrének a dokumentumait is gyűjtötte, ennek következtében kinőtte saját kereteit, ez a helyzet önálló Irodalmi Múzeum létrehozását tette szükségessé. A gyűjtemény 1954-ben a József nádor 7. alá költözött, majd 1957-től a Károlyi-palotába, ahol a Múzeum nagyszabású Arany János kiállítással kezdhette meg működését.

Az új, országos Múzeum feladata nem csak a megörökölt hagyatékok korszerű feldolgozása volt, hanem a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése is. Így az Irodalmi Múzeum gyűjtőköre igen szélessé vált, kiterjedt a hazai és határon túli magyar nyelven írott szépirodalomra, levelezésre stb., illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, később az emigráns sajtó, könyv- és kéziratgyűjtemény megalapozására, gyarapítására. A komplex írói, irodalmi hagyatékok fogadására, szakszerű feldolgozására, restaurálására és kiállítás-rendezésre, gyűjteményének közzétételére szakosodott intézmény főosztályokra tagozódó mai szerkezete 1970-ben alakult ki. A Jókai Emlékszoba 1968-tól, a Kassák Múzeum és az Ady Endre Emlékmúzeum 1976-tól a PIM filiáléja.

A múzeumi feladatok már az intézmény megalapításakor magukban foglalták a vidéki irodalmi gyűjtemények és kiállítások felügyeletét is. A PIM az irodalmi muzeológia országos hatókörű intézménye, mely nemcsak a vidéki emlékházak, emlékszobák kiállításainak rendezésében nyújt segítséget, hanem külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel is kapcsolatot tart.

A PIM 1998-ig osztozott a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum raktár- és munkahelységeivel. Kiköltözésük előtt két évvel korábban megkezdődött a palota műemlék-rekonstrukciója (1996-2000), mely a Petőfi Irodalmi Múzeum három alaptevékenységét - a kiállításokat, a tudományos gyűjtő-földolgozó munkát és a rendezvények szervezését - szolgálta. A belső felújítás részeként a közönség fogadására, kapcsolattartásra alkalmas tereket hoztak létre, így egy 80 fő befogadására alkalmas kávéház és egy könyvesbolt is helyet kapott az épületben. A Petőfi Irodalmi Múzeum közönségkapcsolatai az 1990-es évek végére tovább bővültek. A Múzeum korábbi rendezvényszervező (felolvasó estek, író-olvasótalálkozók, könyvpremierek, konferenciák) gyakorlatára épülve 1998. január 1-jével létrejött a Magyar Irodalom Háza, mely a Magyar Irodalmi Múzeum - Kortárs Irodalmi Központ intézményeit foglalta magába. Az 1998 decemberétől ismét Petőfi nevét viselő Irodalmi Múzeum 2000-ben a Kortárs Irodalmi Központ megszűnése után a Károlyi Palota Kulturális Központ része lett, majd 2003-tól új szervezeti struktúrában, megújult Közönségkapcsolatok és Marketing Főosztállyal látja el - hazai és nemzetközi egybehangzó vélemények szerint - európai színvonalon feladatait.

Az irodalom Múzeuma az elmúlt száz év örökségével jól gazdálkodva, alapításának ötven éves évfordulóját maga mögött hagyva mára olyan eleven színtérré változott, ahol a múlt és a jelen irodalma szorosan összekapcsolódik.
Ideiglenesen zárva!
Hírek
2020.03.27.
Online tárlatokat, ritka hangfelvételeket, valamint a József Attila-díjas szerzőket bemutató sorozat első portréfilmjét is kínálja online a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). tovább
hír
2020.03.23.
Határozatlan ideig a virtuális térbe költözik a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), amely folyamatosan frissülő digitális tartalmakkal teszi továbbra is láthatóvá kiállításait és gyűjteményeinek anyagait. tovább
hír
2020.03.19.
A járványügyi helyzetre való tekintettel a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményeinek kiállításai, kutatószolgálatai 2020. március 17-től határozatlan ideig zárva tartanak, a meghirdetett programok, események elmaradnak. tovább
hír
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós szobrászművészt egy Ady-emlékszobor tervezése. A gipszből készült, többalakos monumentális méretű kompozíció 1977 novemberében készült el, s a múzeum által rendezett "Ady-kép" című képzőművészeti kiállítás megnyitásával azonos időpontban került elhelyezésre a Károlyi palota Lotz-termével szomszédos, műmárvánnyal, stukkókkal és két hatalmas falitükörrel borított terében. tovább
Részlet a kiállításból
Körüljárhatjuk a Pilvax kávéház híres márványasztalát, bepillanthatunk Petőfi Sándor és Szendrey Júlia közös otthonába. Megismerkedhetünk Petőfi családjával, barátaival, olvasmányaival; részesei lehetünk 1848. március 15-e eseményeinek és a republikánus költő politikai vesszőfutásának. tovább
Ki ne ismerné Petõfit? És lehet újat mondani róla? A kiállítás eddig ismeretlen kéziratokkal, képekkel, személyes tárgyakkal tesz kísérletet a sikeres, fiatal költõ alakjának megrajzolására. tovább