Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest
© Petőfi Irodalmi Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16.
Telefonszám: (1) 317-3611
Nyitva tartás: K-V 10-18
A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre. Az újonnan alapított múzeum, mint az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja, tekintélyes gyűjteményt örökölt.

A Petőfi-Ház létrehozását 1909-ben nem csak a Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette, hanem az a felismerés is, hogy az írói dokumentumok, bár a nemzeti örökség részei, kívül esnek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi-Ház tevékenysége nemcsak az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére terjedt ki, hanem megvásárolták Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát, s a Ház így egyben Jókai emlékeknek és kultusznak is őrzője és ápolója lett. A Petőfi-Házat 1945-ben bombatalálat érte, ekkor a gyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe került. A Petőfi-Ház az 1950-es évek elejétől Petőfi és Jókai mellett József Attilának és Ady Endrének a dokumentumait is gyűjtötte, ennek következtében kinőtte saját kereteit, ez a helyzet önálló Irodalmi Múzeum létrehozását tette szükségessé. A gyűjtemény 1954-ben a József nádor 7. alá költözött, majd 1957-től a Károlyi-palotába, ahol a Múzeum nagyszabású Arany János kiállítással kezdhette meg működését.

Az új, országos Múzeum feladata nem csak a megörökölt hagyatékok korszerű feldolgozása volt, hanem a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése is. Így az Irodalmi Múzeum gyűjtőköre igen szélessé vált, kiterjedt a hazai és határon túli magyar nyelven írott szépirodalomra, levelezésre stb., illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, később az emigráns sajtó, könyv- és kéziratgyűjtemény megalapozására, gyarapítására. A komplex írói, irodalmi hagyatékok fogadására, szakszerű feldolgozására, restaurálására és kiállítás-rendezésre, gyűjteményének közzétételére szakosodott intézmény főosztályokra tagozódó mai szerkezete 1970-ben alakult ki. A Jókai Emlékszoba 1968-tól, a Kassák Múzeum és az Ady Endre Emlékmúzeum 1976-tól a PIM filiáléja.

A múzeumi feladatok már az intézmény megalapításakor magukban foglalták a vidéki irodalmi gyűjtemények és kiállítások felügyeletét is. A PIM az irodalmi muzeológia országos hatókörű intézménye, mely nemcsak a vidéki emlékházak, emlékszobák kiállításainak rendezésében nyújt segítséget, hanem külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel is kapcsolatot tart.

A PIM 1998-ig osztozott a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum raktár- és munkahelységeivel. Kiköltözésük előtt két évvel korábban megkezdődött a palota műemlék-rekonstrukciója (1996-2000), mely a Petőfi Irodalmi Múzeum három alaptevékenységét - a kiállításokat, a tudományos gyűjtő-földolgozó munkát és a rendezvények szervezését - szolgálta. A belső felújítás részeként a közönség fogadására, kapcsolattartásra alkalmas tereket hoztak létre, így egy 80 fő befogadására alkalmas kávéház és egy könyvesbolt is helyet kapott az épületben. A Petőfi Irodalmi Múzeum közönségkapcsolatai az 1990-es évek végére tovább bővültek. A Múzeum korábbi rendezvényszervező (felolvasó estek, író-olvasótalálkozók, könyvpremierek, konferenciák) gyakorlatára épülve 1998. január 1-jével létrejött a Magyar Irodalom Háza, mely a Magyar Irodalmi Múzeum - Kortárs Irodalmi Központ intézményeit foglalta magába. Az 1998 decemberétől ismét Petőfi nevét viselő Irodalmi Múzeum 2000-ben a Kortárs Irodalmi Központ megszűnése után a Károlyi Palota Kulturális Központ része lett, majd 2003-tól új szervezeti struktúrában, megújult Közönségkapcsolatok és Marketing Főosztállyal látja el - hazai és nemzetközi egybehangzó vélemények szerint - európai színvonalon feladatait.

Az irodalom Múzeuma az elmúlt száz év örökségével jól gazdálkodva, alapításának ötven éves évfordulóját maga mögött hagyva mára olyan eleven színtérré változott, ahol a múlt és a jelen irodalma szorosan összekapcsolódik.
Időszaki kiállítások
2024.02.09. - 2024.04.12. Gazdátlan tényrakások – Petri-tér
Úgy gondoltuk, hogy Petri életművét és az általa képviselt „kívülálló életérzést” nem tehetjük az intézmény falai közé egy hagyományos kiállítótérbe. Egy olyan helyiségre lesz szükségünk, amely nem szokványos módon adja vissza a küldetésünk lényegét. Ezért megalkottuk a Petri-teret. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeum W. Somogyi Ágnes művészettörténész kezdeményezésére felkérte Melocco Miklós szobrászművészt egy Ady-emlékszobor tervezése. A gipszből készült, többalakos monumentális méretű kompozíció 1977 novemberében készült el, s a múzeum által rendezett "Ady-kép" című képzőművészeti kiállítás megnyitásával azonos időpontban került elhelyezésre a Károlyi palota Lotz-termével szomszédos, műmárvánnyal, stukkókkal és két hatalmas falitükörrel borított terében. tovább
Ki ne ismerné Petõfit? És lehet újat mondani róla? A kiállítás eddig ismeretlen kéziratokkal, képekkel, személyes tárgyakkal tesz kísérletet a sikeres, fiatal költõ alakjának megrajzolására. tovább
Részlet a kiállításból
Körüljárhatjuk a Pilvax kávéház híres márványasztalát, bepillanthatunk Petőfi Sándor és Szendrey Júlia közös otthonába. Megismerkedhetünk Petőfi családjával, barátaival, olvasmányaival; részesei lehetünk 1848. március 15-e eseményeinek és a republikánus költő politikai vesszőfutásának. tovább