Eseménynaptár
2024. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2024.06.18. - 2024.06.18.
Budapest
2024.06.18. - 2024.06.18.
Balassagyarmat
2024.06.15. - 2024.06.15.
Kápolnásnyék
2024.06.15. - 2024.06.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.15. - 2024.06.15.
Eger
2024.06.12. - 2024.06.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.06.07. - 2025.02.02.
Budapest
2024.06.02. - 2024.07.02.
Debrecen
2024.06.01. - 2024.06.01.
Eger
2024.05.31. - 2024.06.01.
Szentendre
2024.05.30. - 2024.05.30.
Tatabánya
2024.05.10. - 2024.06.14.
Székesfehérvár
2024.05.01. - 2024.06.30.
Kaposvár
2024.04.27. - 2024.06.27.
Szombathely
2024.04.27. - 2024.06.24.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.26. - 2024.09.30.
Szombathely
2024.04.26. - 2024.09.22.
Szeged
Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest
© Petőfi Irodalmi Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16.
Telefonszám: (1) 317-3611
Nyitva tartás: K-V 10-18
A Petőfi Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre. Az újonnan alapított múzeum, mint az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja, tekintélyes gyűjteményt örökölt.

A Petőfi-Ház létrehozását 1909-ben nem csak a Petőfi-kultusz intézményesítése sürgette, hanem az a felismerés is, hogy az írói dokumentumok, bár a nemzeti örökség részei, kívül esnek az akkori könyvtárak, múzeumok, levéltárak gyűjtőkörén. A Petőfi Társaság által indított értékőrző vállalkozás, a Petőfi-Ház tevékenysége nemcsak az akkor fellelhető Petőfi-kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére terjedt ki, hanem megvásárolták Jókai Mórnak vejével, Feszty Árpáddal közös Bajza utcai házát, s a Ház így egyben Jókai emlékeknek és kultusznak is őrzője és ápolója lett. A Petőfi-Házat 1945-ben bombatalálat érte, ekkor a gyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe került. A Petőfi-Ház az 1950-es évek elejétől Petőfi és Jókai mellett József Attilának és Ady Endrének a dokumentumait is gyűjtötte, ennek következtében kinőtte saját kereteit, ez a helyzet önálló Irodalmi Múzeum létrehozását tette szükségessé. A gyűjtemény 1954-ben a József nádor 7. alá költözött, majd 1957-től a Károlyi-palotába, ahol a Múzeum nagyszabású Arany János kiállítással kezdhette meg működését.

Az új, országos Múzeum feladata nem csak a megörökölt hagyatékok korszerű feldolgozása volt, hanem a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése is. Így az Irodalmi Múzeum gyűjtőköre igen szélessé vált, kiterjedt a hazai és határon túli magyar nyelven írott szépirodalomra, levelezésre stb., illetve irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumokra, később az emigráns sajtó, könyv- és kéziratgyűjtemény megalapozására, gyarapítására. A komplex írói, irodalmi hagyatékok fogadására, szakszerű feldolgozására, restaurálására és kiállítás-rendezésre, gyűjteményének közzétételére szakosodott intézmény főosztályokra tagozódó mai szerkezete 1970-ben alakult ki. A Jókai Emlékszoba 1968-tól, a Kassák Múzeum és az Ady Endre Emlékmúzeum 1976-tól a PIM filiáléja.

A múzeumi feladatok már az intézmény megalapításakor magukban foglalták a vidéki irodalmi gyűjtemények és kiállítások felügyeletét is. A PIM az irodalmi muzeológia országos hatókörű intézménye, mely nemcsak a vidéki emlékházak, emlékszobák kiállításainak rendezésében nyújt segítséget, hanem külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel is kapcsolatot tart.

A PIM 1998-ig osztozott a Magyar Nemzeti Múzeum és a Budapest Történeti Múzeum raktár- és munkahelységeivel. Kiköltözésük előtt két évvel korábban megkezdődött a palota műemlék-rekonstrukciója (1996-2000), mely a Petőfi Irodalmi Múzeum három alaptevékenységét - a kiállításokat, a tudományos gyűjtő-földolgozó munkát és a rendezvények szervezését - szolgálta. A belső felújítás részeként a közönség fogadására, kapcsolattartásra alkalmas tereket hoztak létre, így egy 80 fő befogadására alkalmas kávéház és egy könyvesbolt is helyet kapott az épületben. A Petőfi Irodalmi Múzeum közönségkapcsolatai az 1990-es évek végére tovább bővültek. A Múzeum korábbi rendezvényszervező (felolvasó estek, író-olvasótalálkozók, könyvpremierek, konferenciák) gyakorlatára épülve 1998. január 1-jével létrejött a Magyar Irodalom Háza, mely a Magyar Irodalmi Múzeum - Kortárs Irodalmi Központ intézményeit foglalta magába. Az 1998 decemberétől ismét Petőfi nevét viselő Irodalmi Múzeum 2000-ben a Kortárs Irodalmi Központ megszűnése után a Károlyi Palota Kulturális Központ része lett, majd 2003-tól új szervezeti struktúrában, megújult Közönségkapcsolatok és Marketing Főosztállyal látja el - hazai és nemzetközi egybehangzó vélemények szerint - európai színvonalon feladatait.

Az irodalom Múzeuma az elmúlt száz év örökségével jól gazdálkodva, alapításának ötven éves évfordulóját maga mögött hagyva mára olyan eleven színtérré változott, ahol a múlt és a jelen irodalma szorosan összekapcsolódik.
Időszaki kiállítások
2024.04.27. - 2024.06.24.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról. tovább
2024.07.22. - 2025.03.31. Szépvilág.
A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, a Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten a divatlapokon, valamint az öltözködésen keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének világába. A reformkort gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületés jellemezte, a divatot a művelődés részeként fogták fel. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. A tárlat a nyilvánosság három szintjén, a sajtó, a város és az otthon közegében mutatja be a divatlapok szerepét. tovább
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Körüljárhatjuk a Pilvax kávéház híres márványasztalát, bepillanthatunk Petőfi Sándor és Szendrey Júlia közös otthonába. Megismerkedhetünk Petőfi családjával, barátaival, olvasmányaival; részesei lehetünk 1848. március 15-e eseményeinek és a republikánus költő politikai vesszőfutásának. tovább
A tárlat központi hatáseleme a meglepetés, a váratlanság, ami Petőfi poétikájának szövegszervező ereje. A költő „tabudöntögető” gesztusait, melyek korának közvéleményét megbotránkoztatták, mai kontextusban értelmezi újra. A fergeteges szövegű paródiák, az (ön)ironikus próza, és az eleve játékosnak szánt versszövegek gyűjteménye a Petőfi-életmű eddig kevésbé feltűnő humorát mutatja be. tovább
Ki ne ismerné Petõfit? És lehet újat mondani róla? A kiállítás eddig ismeretlen kéziratokkal, képekkel, személyes tárgyakkal tesz kísérletet a sikeres, fiatal költõ alakjának megrajzolására. tovább