Eseménynaptár
2018. november
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2018.11.16. - 2018.11.16.
Veszprém
2018.11.16. - 2018.11.16.
Debrecen
2018.11.15. - 2018.11.15.
Budapest
2018.11.15. - 2018.12.30.
Pécs
2018.11.06. - 2018.11.06.
Veszprém
2018.10.31. - 2018.10.31.
Budapest
2018.10.30. - 2018.11.22.
Budapest
2018.10.30. - 2019.04.29.
Budapest
2018.10.26. - 2019.03.31.
Budapest
2018.10.25. - 2019.01.20.
Szécsény
2018.10.22. - 2018.10.28.
Budapest
2018.10.20. - 2018.10.23.
Szentendre
2018.10.18. - 2018.11.18.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.27.
Budapest
2018.10.18. - 2018.11.30.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.13.
Budapest
2018.10.18. - 2019.01.27.
Veszprém
2018.10.17. - 2018.10.17.
Budapest
2018.10.17. - 2018.10.17.
Szeged
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 9-15, Szo 10-16
Kutatóknak: K 8-12
A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú volt megyeháza. Szentes 1883 és 1950 között megyeszékhely volt. Az épületet Makay Endre tervezte. Építése már 1881-ben elkezdődött, de a kivitelező vállalkozó rossz minőségű anyagokat használt, emiatt statikai hibák keletkeztek, így egy éven keresztül állt az építkezés. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor található, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat.

Hódmezővásárhely 1950-es megyeszékhellyé emelése után az épületben a Szentes Járási Tanács és a járási földhivatal kapott helyett, valamint itt maradt a megyei levéltár is. A járási rendszer 1984-es megszűnése után egyéb irodák kaptak benne helyet, de a 90-es évekre csak a levéltár maradt dacolva az épület addigra jelentősen leromlott állapotával. A teljes felújításra 2004-2005-ben került sor, az ünnepélyes átadás 2006 januárjában történt. Az épületben helyet kapott a Koszta József Múzeum, a Konferencia és Kulturális Központ, valamint a Levéltár.

A Koszta József Múzeum

Múzeumunkban több mint egy évszázada folyik a mai Észak-Csongrád megye történelmének, népi sajátosságának kiemelkedő forrásértékkel bíró tárgyi, képi, írásos vagy egyéb dokumentumainak és a feldolgozásukhoz szükséges forrásoknak, adatoknak, továbbá a területhez köthető művészi alkotásoknak a tudományos igényű gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, megőrzése, feldolgozása, értékelése és - a közönséget szolgálva - ezek komplex bemutatása.

Elhivatott munkatársaink a múltban kialakított rendszer szerint a régészet, a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet tudományszakokban végeznek alapkutatásokat, gondoskodnak a tárgyak és a gyűjtemények állagvédelméről, rendjéről, biztosítják, hogy az intézményben felhalmozott tudományos információ és művészi érték az általános művelődés és az oktatás szerves részévé váljon.

Feladatunk az identitástudat formálása, a képesség- és a kompetenciafejlesztés, az oktató-nevelő tevékenység vendégeink minden korosztályában, de kiemelten a helyi (kistérségi) alap- és középfokú oktatásban, valamint régiós szinten a szakirányú felsőoktatásban. Kiállításaink és a gyűjteményeinkhez köthető rendezvények, melyek - a szentesi kistérség turisztikai kínálatában is meghatározó szerepet játszanak -, lehetőséget nyújtanak közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatások igénybevételére, nemcsak a csoportok, hanem a családok számára is.

A múzeum története, működése, gyűjteményei és kiállításai

A Szentesen székelő Csongrád Vármegyei Múzeumot 1897-ben alapították, s az akkor létre hozott intézmény Csallány Gábor vezetésével a II. világháború végéig sikeres megyei múzeumként működött. Az 1950-ben Koszta József festőművész nevét felvevő közgyűjtemény nemzetközi jelentőségű régészeti és képzőművészeti, országos jelentőségű ipartörténeti (Fridrich Fényírda) és rangos helytörténeti, néprajzi, valamint numizmatikai gyűjteménnyel rendelkezik. 1962-től a Csongrád Megyei Önkormányzat felügyelete alatt álló, megyei múzeumi szervezet tagintézménye. Szakmai, gazdasági irányító központja a szegedi Móra Ferenc Múzeum Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma. A KJM felügyeleti szervei: a Csongrád Megyei Közgyűlés, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A szakfelügyeletet a minisztérium által létrehozott szakfelügyelői hálózat látja el. Gyűjtőterülete ma az egykori szentesi és csongrádi járás területére terjed ki, gyakorlatilag Csongrád város kivételével Észak-Csongrád megye területén fejti ki tevékenységét.

A szentesi területi múzeum 4 különálló megyei tulajdonú (Csallány Gábor Kiállítóhely, Péter Pál Polgárház, Fridrich Fényírda, szegvári Falumúzeum), 1 kezelésben lévő állami tulajdonú ingatlanban (szegvári Szélmalom), valamint 1 városi tulajdonú ingatlanban (Szentes, Kossuth tér 1., volt megyeháza) kínál 13 állandó és folyamatosan 2-8 időszaki kiállítást kb. 1.200 m²-en. A múzeum tudományos tevékenységre alapozva végez közművelődési és oktató, pedagógiai munkát. Múzeumpedagógiai tevékenységével a kora gyermekkorban múzeumbaráttá nevelt közönség kulturális igényét kívánja felnőttkorban is fenntartani, ezáltal az élethosszig tartó tanulás lehetőségét adni. Szeretnénk bizonyítani, hogy csak a múzeum képes egyszerre a kompetenciájába tartozó friss tudományos eredmények közvetítésére, és a sajátos helyi értékek, hagyományok feltárására, bemutatására, az értékegyüttes alkotó fejlesztésére, ezzel is erősítve a közösség identitástudatát, növelve a múzeum közösségformáló erejét.

A 2009-től elnyert és megvalósítás alatt lévő TIOP és TÁMOP pályázati fejlesztések az Európai Uniós követelményekkel összhangban álló közművelődési, múzeumpedagógiai tevékenység kibontakozását teszik lehetővé. Az ALFA program keretében 2006-ra készültek el a Kossuth téri épületben az új, európai színvonalú állandó kiállítások.

Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Állandó kiállítás formájában ismerkedhet meg az érdeklődő Szentes képzőművészetével, amely a városból elszármazó vagy helyben alkotó festők, grafikusok, szobrászok műveiből ad némi ízelítőt. tovább
A szentesi görögkeleti egyháztanács tagjai
A folyosón rendezett kiállítás két nagy tematikai egység köré szerveződik. A város településszerkezetében bekövetkezett változások ismertetését követően bemutatja a városrészek sokszínű világát, majd egy szentesi ház helyiségeit járhatjuk végig képzeletben. tovább
Puszták népe
Felgyő–Kettőshalmi-dűlő, Forgó-tanya régészeti lelőhely egy közel 30 hektár kiterjedésű dombháton helyezkedik el. tovább
A szentesi fejfákkal kapcsolatos legkorábbi adatok a 19. század elejéről származnak. Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Általában a halott nevét és halálának idejét vésték rá. tovább