Eseménynaptár
2018. október
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2018.10.16. - 2018.10.16.
Budapest
2018.10.16. - 2018.12.16.
Eger
2018.10.15. - 2018.10.15.
Balassagyarmat
2018.10.14. - 2018.10.14.
Budapest
2018.10.13. - 2018.10.13.
Verőce
2018.10.13. - 2018.10.13.
Ópusztaszer
2018.10.13. - 2018.10.13.
Zirc
2018.10.13. - 2018.12.31.
Kápolnásnyék
2018.10.13. - 2018.12.31.
Verőce
2018.10.12. - 2018.10.12.
Tiszafüred
2018.10.12. - 2019.01.30.
Tiszafüred
2018.10.12. - 2018.11.30.
Budapest
2018.10.11. - 2018.10.11.
Budapest
2018.10.11. - 2018.11.25.
Budapest
2018.10.11. - 2018.12.02.
Szeged
2018.10.10. - 2018.10.10.
Budapest
2018.10.10. - 2018.11.04.
Budapest
2018.10.10. - 2018.11.06.
Eger
2018.10.09. - 2019.01.13.
Budapest
2018.10.06. - 2019.01.20.
Budapest
Dorozsmai Szélmalom - Szeged - Kiskundorozsma
A szélmalom
Cím: 6791, Szeged - Kiskundorozsma Szélmalom u. 2/A
Telefonszám: (62) 463-112, (20) 954-2124
Nyitva tartás: III.1-X.30.: K-V 14-18
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A "nagy víz" azaz az 1879-es tiszai árvíz előtti időkben szinte minden dorozsmai háznak fontos tartozéka volt, konyhai és fűtési szempontból a kemence. A tanyás településeken, falvakban, községekben, de még a mezővárosokban is a mindennapi kenyér megsütése ezekben, a kemencékben általános házi munkának számított, amit rendszerint a háziasszony, vagy a felnőtt nagylány végzett. tovább
Részlet a kiállításból
A 19. század végén megjelenő kombájnok előtt évezredekig fáradságos kézi módszerekkel aratták az élelmezésre szánt gabonát az elődeink. Ennek a munkának legfontosabb eszközei a kiállításunk tárgyai, úgymint: kasza-takaróval, fa gereblye, favilla, sarló, marokszedő kuka, kasza üllő, kasza kalapács, kaszakő, tokmány és az ivóvizes demizson vagy cserépkancsó- az aratáshoz. tovább
Korabeli képeslap
Nyomon követhető a híres 1821-ben épült Faragó-féle szélmalom sorsa az összedőléstől a szakszerű újjáépítésen át, a szakszerűtlen pótlások, javításokon keresztül a napjainkban látható állapotig. tovább
A liszt minőségét a malomkövek közötti rés és a többszöri fölöntés határozza meg.
Kétféle szélmalom típus terjedt el Magyarországon: az alulhajtós és a fölülhajtós rendszerű. Mindegyik típusnál a szél erejét a tetőszerkezetbe rögzített vitorlák viszik át forgó mozgássá. Az alulhajtós malmokat idővel felváltották a felülhajtósak, mivel ezeknél a földszinti részt, az úgynevezett lisztespadot jobban ki lehetett használni. tovább