Néprajzi bemutatótermünkben három "metszetet" mutatunk be. A mindössze 35 m2-es térben, a terem adottságai által meghatározottan, a szoba derékszögeitől eltérve egy szlovák konyharészletet és egy német szobarészletet rendeztünk be, bútorokkal, épített tűzhelyekkel, bábukon a népviselet rekonstrukciójával. Mindezt "megfejeltük" egy padlásmetszettel, amelynek aljzatára egy szekeret állítunk. (Utalva a hajdani legények rendkívül eredeti humorára, amikor is a gazda távollétében szétkapták az alkalmatosságot, és a padláson összeállították.)

Helytörténeti kiállításunk rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről találtunk egy 1930 körül készült fotográfiát, amely két legfontosabb főútvonala, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződését ábrázolja, itt egy útjelző tábla mutatta a többi elődközség, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak a makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik község történetét mutatjuk be, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével.

Erdős Renée (Érseklél, 1879. május 7 - Budapest, 1956. július 9.) 1897-ben Budapesten, a színművészeti akadémián végzett. 1899-ben jelentette meg első verseskötetét Leányálmok címmel. Pályáját merész, erotikus versekkel kezdte, melyek nevét egy csapásra ismertté tették. Ady "zseniális poétalány"-ként jellemezte. Bródy Sándorhoz hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi kapcsolat fűzte, aki szakításuk után Bécsben sikertelen öngyilkosságot követett el. 1904-1905-ben Firenzében, majd 1905-14-ben Rómában élt.

Az Erdős Renée Ház parkájában a kőtár a rég megszűnt rákoskereszttúri és a megszűnőfélben lévő rákoscsabai temetőnek állít emléket, a villa hátsó falán pedig a régi rákosmenti emléktáblák láthatóak, amelyeket valamiklyen oknál fogva (felújítás) leszereltek eredeti helyükről.