2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

2020.07.03.
Havanna Kiállítóhely és Múzeumi Foglalkoztató

Ideiglenesen bezárt az intézmény

2020.07.03.
Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatása a regéci várban

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.07.02.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Július 7-től a Capa Központ összes kiállítása látogatható

2020.07.02.
Erkel Ferenc Múzeum

Ismét nyitva a gyulai kiállítóhelyek

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.07.02.
Janus Pannonius Múzeum

A nagy háború - egy hadifogoly naplójából

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

Erdős Renée-Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem - Budapest
Az 1895-ben épült villa
Cím: 1174, Budapest Báthory utca 31.
Telefonszám: (1) 256-6062
Nyitva tartás: K-V 14-18
Előzetes bejelentkezéssel más időpontban is látogatható.
Az Erdős Renée Ház egyike azon ritka XVII. kerületi épületeknek, amelyek alig változtak megépítésük óta. Bejárati ajtaja fölött kör alakú dombormű közli a látogatóval, hogy 1895-ben emelték Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben került Erdős Renée-nek, a kor neves írónőjének a tulajdonába, aki 1944-ig itt lakott. 1990-ben nyílt meg az épületben az Erdős Renée Ház - Közérdekű Muzeális Kiállítóhely. tovább
Állandó kiállítások
Erdős Renée rákoshegyi villája kertjében, 1940 k.
Erdős Renée (Érseklél, 1879. május 7 - Budapest, 1956. július 9.) 1897-ben Budapesten, a színművészeti akadémián végzett. 1899-ben jelentette meg első verseskötetét Leányálmok címmel. Pályáját merész, erotikus versekkel kezdte, melyek nevét egy csapásra ismertté tették. Ady "zseniális poétalány"-ként jellemezte. Bródy Sándorhoz hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi kapcsolat fűzte, aki szakításuk után Bécsben sikertelen öngyilkosságot követett el. 1904-1905-ben Firenzében, majd 1905-14-ben Rómában élt. tovább
Az Erdős Renée Ház parkájában a kőtár a rég megszűnt rákoskereszttúri és a megszűnőfélben lévő rákoscsabai temetőnek állít emléket, a villa hátsó falán pedig a régi rákosmenti emléktáblák láthatóak, amelyeket valamiklyen oknál fogva (felújítás) leszereltek eredeti helyükről. tovább
Részlet a kiállításból
Helytörténeti kiállításunk rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről találtunk egy 1930 körül készült fotográfiát, amely két legfontosabb főútvonala, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződését ábrázolja, itt egy útjelző tábla mutatta a többi elődközség, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak a makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik község történetét mutatjuk be, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével. tovább
Részlet a kiállításból
Néprajzi bemutatótermünkben három "metszetet" mutatunk be. A mindössze 35 m2-es térben, a terem adottságai által meghatározottan, a szoba derékszögeitől eltérve egy szlovák konyharészletet és egy német szobarészletet rendeztünk be, bútorokkal, épített tűzhelyekkel, bábukon a népviselet rekonstrukciójával. Mindezt "megfejeltük" egy padlásmetszettel, amelynek aljzatára egy szekeret állítunk. (Utalva a hajdani legények rendkívül eredeti humorára, amikor is a gazda távollétében szétkapták az alkalmatosságot, és a padláson összeállították.) tovább