Eseménynaptár
2020. november
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.24. - 2020.11.24.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.16.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.12. - 2020.11.12.
Tatabánya
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
Haszmann Pál Tájmúzeum - Alsócsernáton
Haszmann Pál Tájmúzeum
Cím: 527070, Alsócsernáton str. Múzeum nr. 330.
Telefonszám: (267) 367-566
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Videotár
Háromszéken nagyon elterjedt volt a kasosszekér vagy pergőszekér, majdnem minden jó gazdának volt ilyenje. Ezeket nem terményszállításra, hanem utazásra használták, vendégségbe, vásárba mentek velük. tovább
A múzeum közel kéthektáros kertjébe áttelepített székely házak, kapuk, a vízimalom, a székely népi építészeti örökség sajátos típusai skanzenjelleget kölcsönöznek az intézménynek. tovább
A székely szobabelsők ősi bútordarabjai közé soroljuk a szuszékokat vagy ácsolt ládákat. Sokáig párhuzamosan még ott volt az ácsolt láda, de mellette már megjelent az asztalosbútor, a festettbútor, kifejezetten fenyőfából, és sorra ezek az ácsolt ládák kiszorultak a lakásból, bár eredetileg ruhaneműt, textíliát tartottak bennük. tovább
Múzeumunk öntöttvas tárgyak gyűjteményében külön csoportot képeznek a használati tárgyak, így a szenesvasalók is, amelyek a különböző öntödékből származnak, így felvidéki, délvidéki, észak-erdélyi vasalótípusok is eljutottak a vidékünk háztartásaiba. tovább
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum gyűjteményében számos feliratos, faragott, díszített mennyezettartó gerendát őriznek, amelyek elsősorban felsőháromszéki házakból származnak. tovább
"A múzeum jelentős kályhacsempe-gyűjteménnyel rendelkezik, ezek közül elsőként a későhabán-kori mázas és mázatlan csempéket mutatjuk be, amelyek mindenhol előkerülnek, ahol kúriák, udvarházak, kastélyok körül végeznek ásatást. " tovább
A Corona-motor a nagy brassói Schiel-gyárban, a Brüder Schiel gyárban készült 1920 előtt. A henger hátsó felén lévő táblán Brassó címerét láthatjuk. Ezt a motrot ők is tervezték, építették meg, fontos terméke volt a gyárnak, több méretben készült. Bármit meghajtathattak vele, amihez több lóerőre volt szükség. A gyűjteményben található egyik példány közepes méretű, 18 lóerős, több malomszék meghajtására elegendő erőt tudott szolgáltatni. tovább
Gyűjteményünkben nagyon sok magyar gyártmányú rádiót is őrzünk, így az Orion gyár több készülékét. Haszmann Pál Péter nyugalmazott múzeumvezető az ezekhez a rádiókhoz kötődő személyes történetét is megosztotta velünk. tovább
"A tiszta vízforrás, az egészséges víz embernek, állatnak nagyon fontos volt, ahogyan ma is az. Minden gazdaságban volt egy kút, gémes, később rakott, amelyből a napi szükségletre vizet nyerhettek. A múzeumkertben látható gémeskút mellett kiemelünk egy másik kutat, amely a Damokos Dénes-kúria udvarán állott, járgánnyal működtették, szívó-nyomó pumpával hat méterig ""felvette a vizet"", ahogy akkoriban mondták." tovább
Sok rostát őrzünk a múzeum gyűjteményében, ezeket disznóbőrből lyuggatták. Egyik különösképpen szép, igényes díszítésű, ehhez hasonló díszítményekkel a faragott szuszékokon, ácsolt bútordarabjainkon találkozunk. Üzenetet hordozó, ősi jelképek ezek, amelyek hiedelem- és hitvilágunkból táplálkoznak. tovább
"A háromszéki ládafestés érdekes színfoltjai a ""pillangós ládák"". Készítési idejük az 1750-1800-as évekre tehető. Mintázatuk az egész felületet betölti. Tudomásunk szerint ezek csak Háromszéken készültek, és feltehetően egyazon kéz festette őket. Felsőcsernátonban és Albisban kerültek elő, és nagy valószínűséggel készítőjük albisi volt." tovább
"A múzeum gyűjteményében őrzünk egy igényes kivitelezésű, késő reneszánsz kori kazettás ajtót, amely a Damokos Mihály-kúriából került a múzeumba, adományozás útján. Az ajtó a mai kúriát megelőző épületből származik, amelyet az 1802-es földrengés annyira megrongált, hogy 1847-ben újjá kellett építeni. Ekkor kapta ma látható klasszicista külsejét. " tovább
"1973-ban, a múzeummal egyidőben létrejött két másik fontos intézmény is, a Csernátoni Népfőiskola és a Bod Péter Közművelődési Egyesület, mindkettő azért, hogy tartalommal töltse meg az intézményt, hogy ne csupán ""holt tárgyak tárháza"" legyen. " tovább
Kézi malomkövek majdnem minden háztartásban fellelhetők voltak, egynapi gabonát őröltek vele az állatoknak. Az alsó kő az állókő, a felső a folyókő, mint a nagymalmoknál, és egy ferdén elhelyezett rúddal, amit rögzítettek fent az eresz alatt, könnyedén forgatható volt. Ha jól megfigyeljük, mindegyiknek a folyókövén ott látjuk a napjelképet. tovább
Csernátonba 1887-ben érkeztek meg az első angol, német, osztrák-magyar gőzgépgarnitúrák. A múzeum jelenleg tíz gőzgéppel és tizennégy cséplőgéppel büszkélkedhet, ezek a favázas és fém cséplőszekrények a budapesti Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt.-ben, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárban, illetve a híres Hofherr-Schrantz gépgyárban készültek. tovább
"Jelentős gyűjteménye van a múzeumnak gyönyörűszép zárakból, ajtósarkakból, kelengyésládák záraiból, díszített kézi bárdokból stb. A kígyóformájú ajtósarkaknak óvó-védő szerepet tulajdonítottak, védte a ház tulajdonosát, a benne lakókat. Ezekről a tárgyakról, a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekről is hallhatnak a múzeumba látogatók. " tovább
Látványos és értékes kiállítási anyagát képezi a múzeumnak a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás. A legrégebbi darabok a 17-18., nagyrészük a 19. századból, a magyar öntöttvasművesség fénykorából való és a történelmi Magyarország ma már jórészt határain kívül eső területén működő egykori vasöntödékben készültek. A kiállítás elsősorban a hazai vasművesség értékes darabjait mutatja be a legfontosabb vasöntő műhelyekből, gyárakból, mint: Bogsánbánya (Bogsia Montana - Bogsán), Resicabánya, Stájerlak-Anina, Kalánbánya, Kaláni Vasgyár, Ruszkiczabánya, Szentkeresztbánya, Nadrág, Bodvaj, Barót, Kovászna. tovább
"Május elseje a szerelem ünnepe is, a legények ekkor állítottak májusfát, ahogy nálunk mondták, zöldágat annak a leánynak, akinek udvarolnak. Ehhez kapcsolódva egy szerelmi ajándéktárgyat, a sulykolót és annak jelképi világát mutatjuk be. A tulipán a lány, a szív a legény jelképe, de a sulykokon megtaláljuk az életfát, a lélekmadarat, vagy éppen az óvó-védő szereppel bíró kígyóábrázolást is. " tovább
2004-ben nyílt meg a múzeum rádiókiállítása, mely a rádiókészülékek sokasága mellett kis telefonközpontot, tucatnyi telefont, gramofonokat, patefonokat, számos magnót, televíziókészüléket és bakelitlemezt vonultat fel. Európa minden országa, ahol gyártottak rádiókészülékeket, képviselve van rádióvevő -adó készülékével. tovább