Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Thorma János Múzeum - Kiskunhalas
A múzeum épülete
Cím: 6400, Kiskunhalas Köztársaság utca 2.
Telefonszám: (77) 422-864
Nyitva tartás: III.1-XI.30.: K-Szo 9-17
A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény 1874-ben jött létre. A 125. évfordulón leleplezett emléktábla felirata szerint: "Révész György régiséggyűjteményét Szilády Áron lelkész, akadémikus és Gyárfás István egyháztanácsi főgondnok, akadémikus vezetésével megvette a Kiskunhalasi Református Egyház 1874. április 9-én. tovább
Állandó kiállítások
Thorma János: Talpra magyar!
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk - birtokukat elvesztve - tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. A Thorma családban a gyermekeket a töretlen hazafiasság, a 48-as eszmék szellemében nevelték. Mikor Thorma a nagybányai minoriták iskolájába került, a gimnáziumi évek alatt, a gyermekkor mesévé színesedett elbeszélései immár konkrét történelmi ismeretekké hitelesedtek. tovább
A szín alatt különböző nagyméretű földműveléssel és szőlőtermesztéssel kapcsolatos tárgyakat, közlekedési eszközöket láthatunk. tovább
Kiskunhalas ábrázolása 1784-ből a csizmadiák céhlevelén
A kiállítás a város 17-19. századi helytörténeti emlékeit és néprajzi tárgyait mutatja be. Halas a 13-14. században a kun Csertán nemzetségnek volt a központja. A mezőváros a török uralom alatt többször elpusztult a környékbeli kun szállásokkal és magyar falvakkal együtt. Halas végleges újratelepülése 1628 körülre tehető. 1686-tól a várost Pest vármegye solti járásához számították. tovább