A Móra Ferenc Múzeum bibliai műkincs kiállításához kapcsolódóan egy külön tárlat keretében mutatják be Szabó András Bábel-világ című triptichonját. A nagyközönség a Bábel mellett az alkotó más olyan festményeivel is megismerkedhet a Kultúrpalotában, amelyeket eddig a világon soha nem látott a közönség.

A Bábel-világ egy budapesti kitérő után látható újra Szegeden. Korábban a Dómban és a Somogyi-könyvtárban is megcsodálhatta a közönség. A farosttáblákon, olajtechnikával készült műveket 11 éven át készítette Szabó András. Ez nem volt véletlen, hiszen óriási munkáról van szó: a triptichon kinyitva 340x150, becsukva 170x150 cm-es nagyságú.

A bal szárny "Az Éden" nevet viseli, azon egy vízparti táj látható, burjánzó növényekkel, a távolban magas hegyekkel. A kép szimmetriatengelyében két egymásba fonódott faóriás az uralkodó - a jó és a rossz tudásának szimbóluma. Az előtérben megjelenik az első ember, Ádám és asszonya, Éva, a háttérben Noé bárkája.

A középső tábla maga a Bábel-világ. A sík jobb harmadát démonok uralják. Abba szinte belefúródik a világ közismert épületeiből feltornyozott, kúpszerű építményhalmaz, amit messzebbről szemlélve egy "termeszvárhoz" is hasonlítható. Itt egyébként összesen 96 híres épület ismerhető fel. A technika fejlődése is jól felismerhető a képen, amelyen a piramisok mellett a látogató megkeresheti a Zeppelin léghajót, a Titanicot, a Concord repülőt, vagy akár a Challenger űrrepülőt.

A jobb szárny az Armageddon völgye. A triptichon becsukott állapotban a megváltó Istent ábrázolja.

A Bábel-világon kívül Szabó András egy másik triptichonját, az Utolsó vacsorát, valamint 5 másik festményt is láthat a közönség a november 30-ig tartó kiállításon.