Grain András a pályakezdőként muzsikusnak induló ifjú, Grain András a költészet műfajában önerejét próbáratevő poéta, Grain András az életművét mégis elsősorban a vonalak és színek nyelvén megfogalmazó alkotó nem három izoláltan értékelhető jelenség, hanem a gondolatot, az akusztikai élményt és a látványt a maga számára szintézisbe tömörítő művészlélek. Grain András művei nem születhettek volna meg zenei és poétikai előzmények és kölcsönhatások nélkül.

Grain András 1937-ben Mohácson született, az 1526-os csata évfordulójának napján. Ha mandula, garat, és orrműtétek sora nem gátolja meg ígérkező karrierje kiterjedésében, a pécsi zenei gimnáziumból egyenes úton léphetett volna tovább az énekesi pálya felé. Érettségi után a budapesti konzervatóriumba került kiváló tanárok keze alá. Közben 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola opera-operett szakára való felvételének lehetőségei is megcsillantak előtte. Újabb műtétek azonban végképp elvágták a folyamatos képzés esélyeit.

Ilyen előzmények után hajtott végre alapos pályakorrekciót. A Fővárosi Kirakatrendező Iskolában Marcell Györgynek, Csók István egykori tanársegédjének irányítása alá került. Itt dekoratőri és alkalmazott grafikusi képesítést szerzett. Ugyancsak a kirakatrendező iskolában ismerkedett meg Huray Piroskával, aki - 1959-ben kötött házasságukat követően 1994-ben bekövetkezett haláláig - mindvégig társa, támasza művészetének folyton új lendületet adó múzsája, gyermekük édesanyja volt.

Grain András a rögösnek bizonyult pályakezdés után szerteágazó művészeti kapcsolatokra tett szert. Meghitt emberközelségbe került Kassák Lajossal, kinek szívügye volt Grain András bátorítása. Még Esztergom környéki évei alatt Czóbel Bélát is több ízben kereste fel szentendrei otthonában, és egyrészt a képeire kapott kritikai megjegyzéseket, másrészt a nagy művész életbölcsességét hasznosította. Ugyanezekben az években szövődött barátsága a nagy műveltségű művészettörténésszel és esztétával, Dévényi Ivánnal, aki korai haláláig bátorító figyelemmel kísérte munkásságát. 1964-ben Mohácsra költözése után Martyn Ferenc vonzáskörében talált újabb élményanyagokra. Első mohácsi kiállítását 1965-ben Kolbe Mihály nyitotta meg.

Grain András művein saját felsorolása szerint impresszionista, posztimpresszionista, konstruktivista, avantgard és a legmodernebb stílusirányzatok mutathatók ki. Virtuóz rajzain egy pontból indul el a toll, hogy soha meg nem szakadva addig folytassa megkezdett útját, míg a tervezett életkép, táj vagy csendélet el nem készül.

1992-93-ban a Mohácsi Hírlap művészeti mellékletének vezetője volt. Művészeti tevékenységei mellett 1959-től nyugdíjazásáig, 1988-ig tanárként, alkotó pedagógusként dolgozott. Grain András festőművész, grafikus, költő 2000. augusztus 3-án tragikus hirtelenséggel - Nyári Tárlat című kiállítása szervezése közben - hunyt el.

(Bojtár László zeneszerző és ifj. Grain András nyomán)