Juhos Nándor az "áttelepítések idején" került a mai Szlovákiához tartozó szülőfalujából a Baranya megyei Szajkra. A mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban tanult 1954-1958 között, itt érettségizett, azután tiszti iskolát végzett, majd mérnöki diplomát szerzett. Különböző katonai, parancsnoki beosztásokat látott el, végül a Bolyai Katonai Műszaki Főiskola tanáraként, alezredesi rendfokozatban vonult nyugállományba.

Mohácsi diák korában ismerkedett meg a fotózással, és szenvedélyesen fényképez azóta is. A 70-es évek elejétől vesz részt kiállításokon. Első önálló tárlatát 1977-ben rendezte, azóta sok jelentős önálló bemutatkozása volt és képei eljutottak rangos külföldi kiállításokra is. Számos hazai és külföldi Mohácson 2003. februárjában rendezték meg a "Sokácok, busójárások" című nagysikerű tárlatát. Juhos Nándor fotográfust 2004-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete felvette tagjai közé, így hivatalosan is jogosult a "fotóművész" cím viselésére. Bemutatkozására a vele együtt felvételt nyert fotó-, grafikus-, festő-, és szobrászművészek Premier című kiállításán került sor 2005 márciusában a Duna Galériában.

Fotóin az ember áll a középpontban. Mély rokonszenvet érez a társadalom elesettei, a gyermekek, és az idősek iránt. Portréin ez tükröződik. Mély tisztelettel adózik a női szépségnek. Jelentős helyet foglalnak el fotói között a paraszti élet, a népi kultúra, a nemzetiségek életét megörökítő képek. Az egyik legsikeresebb képe az "Ősöm Mohácsról" című alkotása, amiről annak idején a FOTÓ című lap is írt.

Juhos Nándor most ifjúsága és fotós szárnypróbálgatása szeretett városában életműve legszebb, legemlékezetesebb és legsikeresebb fotográfiáiból mutat be válogatást.