Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.12. - 2022.08.12.
Kecskemét
2022.08.12. - 2022.08.14.
Fülek
2022.08.11. - 2022.08.11.
Gyula
2022.08.11. - 2022.08.11.
Budapest
2022.08.11. - 2022.08.11.
Budapest
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
2022.07.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
2021.11.05. - 2022.02.13.
festészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
Hollán Sándor kapcsolata a Szépművészeti Múzeummal immár több évtizedes. A festő 2001 óta több alkalommal is ajándékozott múzeumunknak műveiből. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2011-ben nagyszabású kiállításon mutattuk be Hollán Sándor közel 100 művét a Szépművészeti Múzeumban. 2017-ben egy nagylelkű, több mint 100 kompozícióját magában foglaló adományt ajánlott fel a művész, mely ma az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményt és a Grafikai Gyűjteményt gazdagítja, és jelentős egységet képez a 20. századi emigráns magyar művészektől származó művek kollekciójában. A Magyar Nemzeti Galériában rendezett, mostani kabinetkiállításon a gyűjteményünkbe legutóbb került alkotásokból mutatunk be egy kisebb válogatást.
Hollán Sándor: A nagy tölgy Garde-ban, 2012
Hollán Sándor 1956-ban hagyta el Magyarországot, azóta Franciaországban él. A párizsi École Nationale Supérieure des Beaux-Arts festőműhelyében Chapelain-Midynél tanult, majd ezt követően az École Nationale Supérieure des Arts Décoratifs grafikai szakán szerzett diplomát. Ezután évente több hónapon át a szabad természetben tartózkodott, utazással, szemlélődéssel, rajzzal, festészettel töltve idejét. Fő motívuma azóta is a fa, amelyhez többnyire tussal vagy szénnel rajzolt sorozatképekben közelít. 1984-ben lezárult vándorló élete, munkája lelassult, koncentrálódott. Ettől a periódustól kezdve csendéleteket is fest, melyek a teljes elsötétedés felé hajló színeikkel egy mély, belső világba vezetnek. A neolatin nyelvek által „halott természet”-nek (nature morte, natura morta) nevezett csendélet-kompozíciókat a művész „vie silencieuse”-nek nevezi, franciára fordítva ezzel a holland-német hagyományokhoz kötődő magyar kifejezést.

Hollán alkotói módszere igen sajátos a kortárs festészetben: képeinek elkészítésekor minden esetben lemond az önreflektív gesztusok megjelenítéséről annak érdekében, hogy maga a tárgy váljon láthatóvá. A láthatóság határmezsgyéin kísérletezve a látványhoz erőteljes intuícióval kapcsolódik, előhíva a tekintet rejtett képességeit.

A csendéletein szereplő edényei és gyümölcsei mellett legfőbb „modelljei” a fák, melyeket nyaranta a dél-franciaországi Languedoc szikár, mediterrán tájában örökít meg. A fa, mely évezredek óta az ember közelségében növekvő, gyakran kultikus ikonográfiai szimbólumként értelmezett élőlény, Hollán festészetének legfontosabb inspirációjává, „mesterévé” vált.

Egy gyakori képcímét idézve, az ezzel a motívummal foglalkozó képei „az élet mozgásának” tünékeny, de meghatározó élményének lenyomatai.

Művészetének megismerése a láthatóval kapcsolatos viszonyunk kiszélesedését kínálja, „valamit keresek, amit nem látok”, „a láthatatlan felé fordulok, hogy lássak” – írja jegyzeteiben, s ecsetjét ezek a gondolatok mindmáig a legfontosabb belső kérdéseiként vezetik.