Eseménynaptár
2021. november
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2021.11.28. - 2021.11.28.
Budapest
2021.11.28. - 2021.11.28.
Eger
2021.11.27. - 2021.11.27.
Budapest
2021.11.27. - 2021.11.27.
Budapest
2021.11.27. - 2021.11.27.
Veszprém
2021.11.27. - 2021.11.27.
Kápolnásnyék
2021.11.27. - 2021.11.27.
Székesfehérvár
2021.11.27. - 2021.11.27.
Budapest
2021.11.26. - 2021.11.26.
Budapest
2021.11.26. - 2021.11.26.
Hódmezővásárhely
2021.11.26. - 2021.12.26.
Salgótarján
2021.11.25. - 2021.12.25.
Salgótarján
2021.11.25. - 2022.01.22.
Budapest
2021.11.24. - 2023.01.27.
Hódmezővásárhely
2021.11.22. - 2021.12.22.
Budapest
2021.11.21. - 2022.04.03.
Budapest
2021.11.20. - 2022.02.27.
Kecskemét
2021.11.20. - 2021.12.19.
Dunaújváros
2021.11.19. - 2021.12.19.
Dunaújváros
2021.11.19. - 2021.12.19.
Vác
Néprajzi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1055, Budapest Kossuth tér 12.
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: December elejétől a Néprajzi Múzeum épülete és kiállításai a költözésünk miatt nem látogathatók.
2021.06.10. - 2021.11.11.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1300 HUF
/ család
Belépő Magyar Turizmus Kártyával
350 HUF
Bérlet diákoknak
(10 foglalkozásra)
1500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(25 főig)
4600 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, angol és német nyelven)
6500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, egyéb nyelven)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, angol és német nyelven)
4000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, egyéb nyelven)
5000 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF
A láthatatlan spektrumok kifejezés Palatin Gergely (1851-1927) tudományos szövegében olvasható. A fényképező szerzetesként is ismert győri, majd pannonhalmai fizikatanár Jedlik Ányos tanítványa volt, és olthatatlan kísérletező kedvvel fordult a fény és optikai vizsgálatok felé.

Fogalmai a tárgyak felületén létrejövő fényhatás látható és láthatatlan részeire utalnak. Arra, ahogy átléphetünk egyikből a másikba. A láthatóból a láthatatlanba, és vissza. „A csillogó tárgyak tükröző felületén sokszor látható finom karczolatok napfényben szivárványszíneket játszanak.” – írja egy helyen. A karcolatok azonban csak mikroszkóp alatt látszanak, anélkül csak a szivárvány és a csillogás érzékelhető. Egy illúzió, egy optikai jelenség. A karcolat, az optikai rács, a fénytörés és a spektrum tudományos fogalmai azonban intellektuális, művészi és érzéki világra fordíthatók: a tudós-kutató és a művész-kutató költői allegóriájaként. A láthatatlan spektrumok kifejezés finoman felsejlik a művészi kutatásokból született munkákban is, de a kiállítás vizuális világát is inspirálta.

A kiállításban okkal szerepelnek olyan nem megkerülhető kérdéskörökre reflektáló kortárs műalkotások, mint Gosztola Kittinek a tételes hit és a természettudomány viszonyának jellemzőit vizsgáló munkája. Tranker Kata „Pannónia hármas halma” című alkotása szintén a tudomány és teológia találkozását vizsgálja: hogy miként illeszthető egymás mellé a biológiai evolúció és a teremtéstörténet egy időn és téren túli helyként működő közegben. KissPál Szabolcs alkotása a történetmesélés szerkezetét és az emlékműállítás aktusának hazánkban aktuálisan messzire vezető jelenségcsoportját idézi fel. Villányi Csaba és Salát Zalán Péter a szerzetesi közösségekben és a múzeumi gyűjteményekben egyértelműen közös jellemzőként jelenlévőként - a következetes és nagy türelmet igénylő fáradságos munka, az időigényes módszeresség - bemutatását két bencés szerzetes Rónay Jácint és Szeder Fábián alakjának narratív megformálásával végezte el. Albert Ádám és Lepsényi Imre taxonómiai és transzformációs elemzése a művészet- és kultúrtörténet módszertani jelenségeire reflektál.

A 150 év után először saját épületébe költöző és ott, 30 évvel a legutóbbi állandó kiállítását követően, minden korábbi megmutatkozási lehetőségnél nagyobb és összetettebb gyűjteményi tárlat megvalósítási folyamatának közepette élő Néprajzi Múzeum számára a Láthatatlan spektrumok c. tárlat tanulságai igen fontosak. A Panonhalmi Főapátsággal közös kiállításban a múzeumi munkatársak és az apátságban élők közösségének fölkészültsége, elkötelezettsége, elhivatottsága garanciát kínál a sikerre.