Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2020.10.01. - 2021.01.17.
időszaki kiállítás, történelem, Trianon, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül mutat be közel 60 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a nemzeti összetartozás éve alkalmából. Az 1886 és 1901 között megjelent 21 kötetes munka a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb szabású vállalkozása volt. A kötetekhez szánt, jobbára tájképeket, történelmi helyszíneket, népszokásokat, népviseleteket bemutató rajzok a legnevesebb festők, illetve a legkiválóbb rajzolók munkái. A zömében tussal, ceruzával, temperával készített illusztrációk eddig csupán elvétve szerepeltek kiállításokon.
Nádler Róbert: A budai Dunasor a várkerti épületekkel, 1890, papír, lavírozott tus, toll; 249 × 362 mm\r\n
Az Összetartozunk című különleges kamarakiállítás a magyar illusztrátorok által készített legszebb rajzokból válogat; a műveket tematikus, tájegységek szerinti csoportosításban láthatja a közönség. A kiállított művek között van többek között Nádler Róbert A budai Dunasor a várkerti épületekkel című műve a Várkert Bazár korabeli ábrázolásával, Háry Gyula rajzai Kassa utcáiról és dómjáról, valamint Rozsnyóról vagy Mednyánszky László munkája Kiskunfélegyháza vidékéről.

A monumentális kiadvány Habsburg Rudolf trónörökös kezdeményezésére jött létre és a Monarchia népeinek megismertetése volt a célja. Rudolf elképzeléseinek megfelelően a kiadvány két nyelven jelent meg, bécsi és budapesti szerkesztőséggel. A budapesti munkálatokat Jókai Mór irányította. Ugyanígy két külön nyomda állt fel az illusztrációk elkészítésére is.

A „trónörökös könyvé”-nek is nevezett füzetek 1885 és 1902 között kéthetente jelentek meg. Később tájegységek szerint kötetekbe rendezték őket, s az utókor is ebben a formájában ismerte meg a művet. A Bécsben 1902-ben megjelent utolsó három kötet magyar kiadására már nem került sor.

A 19. században népszerűek voltak az etnográfiai témájú, enciklopédikus kiadványok, Rudolf is ezek tartalmi mintájára szándékozott kialakítani a sorozatot. Emellett azonban a koncepció a trónörökös politikai nézeteit is tükrözte: a Monarchia hatalmas konglomerátumának valamennyi nemzetiségét a teljes körű – történelmi, gazdasági, néprajzi, kulturális – megismertetésük révén egyenrangú „alkotóelemként” kívánta láttatni. Ezért az írásokban korának legismertebb tudósait szólaltatta meg, míg az illusztrációk elkészítésében a korszak szinte valamennyi osztrák, magyar és más nemzetiségű művésze is részt vett.

Az illusztrációkra szóló megbízások kiosztásával, válogatásával és megítélésével külön szerkesztőbizottság foglalkozott mindkét helyszínen. A magyar bizottság elnöke Keleti Gusztáv festőművész volt. A magyar részről több mint 1600 rajz kivitelezésében a korszak számos ismert művésze részt vett. Csupán néhány név a munkatársak közül: Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Deák-Ébner Lajos, Feszty Árpád, Gyárfás Jenő, Székely Bertalan, Spányi Béla, Wagner Sándor. A megbízások számának eloszlása nem egyenletes, de ez inkább annak tudható be, hogy igyekeztek minél több nevet mozgósítani, akár csak néhány rajz erejéig. Emellett a 19. század utolsó két évtizedének művészei közül nem csupán a legismertebbeket hívták meg, hanem olyan megbízható vagy egyenesen kiemelkedő rajzi tudással bíró mestereket is, akik, bár festőként nem tartoztak az élvonalba, a korszak nagyszámú, reprezentatív albumainak illusztrátoraiként profi rajzolónak számítottak, mint például Háry Gyula, Dörre Tivadar, Rauscher Lajos vagy Nádler Róbert. Az Osztrák–Magyar Monarchia romantikus utánérzésektől mentes ábrázolásai az eredeti szándéknak megfelelően a szövegek egyenrangú kiegészítői. A rajzok között vannak reproduktív funkciót kielégítő, szoborművekről, régészeti leletekről vagy akár uralkodóportrékról készült másolatok, ám nagyobb számban készültek tájképek, zsánernek beillő, népszokásokat megjelenítő kompozíciók, népviseletet bemutató portrék, amelyek önálló rajzműként is megállják helyüket. E formájukban –rajzként – végeredményben a 19. század utolsó évtizedeinek rajzművészetéről adnak reprezentatív, átfogó képet. Bár a rajzok leszűkített technikai keretek között – fekete-fehérben, tussal, ceruzával, esetleg szépiával – készültek, a korszak rajzművészetében felvetődő témáknak, stílustendenciáknak, kompozíciós sémáknak legváltozatosabb képét nyújtják.

Az összességében mintegy 4500 illusztráció sokszorosításához, hosszas megfontolások után, a fametszés egy fajtáját, a xilográfiát választották, nem pedig az akkor még rendkívül költséges és technikailag sem a megfelelő szinten lévő fotográfiát. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben illusztrációi és a metszetek dúcai 1902-ben a bécsi császári és királyi, illetve a magyar királyi államnyomda birtokába kerültek, mivel Rudolf a teljes kiadást, „mind a szellemi tartalmat, mind a metszvények” tulajdonjogait a nyomdákra ruházta. A nem magyar szerkesztőségben előállított kötetek rajzai az Österreichische Nationalbibliothek Bildarchiv und Grafiksammlung részlegében találhatók, a dúcokról azonban nem tudnak. A magyarországi kötetekben szereplő rajzok ügyében már 1902-ben intézkedtek, ekkor a több mint 1600 rajzot a nyomda átadta a Szépművészeti Múzeumnak, ahol a Grafikai Osztály és a Történelmi Képcsarnok gyűjteményébe kerültek. A rajzok most e gyűjtemények jogutódainál, a magyar dúcok pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók.