A kiállítás itteni létrehozásával a vándoroltató hatvani intézmény egyszerre tiszteleg a neves Munkácsy-díjas festőművész előtt, másfelől a Herman Lipót (1884-1972) által rendszeresen látogatott kávéházak világát is megeleveníti.


A tárlat két részből áll. Az első helyiségben a képzőművész szülővárosa, Nagyszentmiklós történetébe kaphat betekintést a látogató, megismerheti az 1799-ben megtalált, azóta Bécsben őrzött Nagyszentmiklósi Kincs történetét is. A Nagyszentmiklóson született személyek közül Herman Lipót mellett a világhírű zeneszerző, Bartók Béla (1881-1945) munkásságára is ráirányul a figyelem.

Ebben a kiállítási részben előtűnik Herman Lipót rajza és írása segítségével az első „művészasztal", amely egy egyszerű nagyszentmiklósi kocsmai asztal. A kiállítás bevezető szakaszában meg lehetett ismerni a művész zsidó identitásának ihletéséből született alkotásait is.


A tárlat második részében Budapest régi kávéházi életébe lehet beletekinteni, Herman Lipót és művészbarátainak - Pólya Tibor, Falus Elek - alkotásai által. A festő közel hét évtizeden keresztül ápolt szoros barátságot Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975) szobrászművésszel is. Mindkét művésznek az Andrássy úton működött Japán Kávéház volt a törzshelye, de gyakran találkoztak a New York Kávéházban és a FÉSZEK Klubban is. Szoros szálakkal kötődtek Kecskemét városához: Herman a Kecskeméti Művésztelep egyik alapítója, az I. világháborút megelőző években hosszabb időn át törzstagja és krónikása volt, míg Kisfaludi Stróbl több szobrot készített a „hírös város” számára.

A „Herman Lipót művészasztalai” című tárlaton az egykor Budapesten működött Japán Kávéház 1920-as, 1930-as években használt tárgyai segítenek közelebb hozni az érdeklődők számára a régi budapesti kávéházak világát. Ezek a féltve őrzött „relikviák” az Írók Boltja - Parnasszus Kiadó Kft. tulajdonát képezik.