Eseménynaptár
2020. október
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2020.10.24. - 2020.10.24.
Budapest
2020.10.24. - 2020.10.24.
Kecskemét
2020.10.23. - 2020.11.07.
Szombathely
2020.10.23. - 2020.11.11.
Budapest
2020.10.23. - 2020.10.24.
Gyula
2020.10.22. - 2020.10.22.
Budapest
2020.10.22. - 2020.10.22.
Budapest
2020.10.22. - 2020.10.22.
Budapest
2020.10.22. - 2020.10.22.
Budapest
2020.10.21. - 2021.06.06.
Veszprém
2020.10.18. - 2020.12.27.
Kápolnásnyék
2020.10.17. - 2020.11.29.
Balatonfüred
2020.10.16. - 2020.11.16.
Zirc
2020.10.16. - 2020.11.16.
Kecskemét
2020.10.16. - 2020.12.31.
Zirc
2020.10.15. - 2021.02.07.
Miskolc
2020.10.14. - 2021.01.31.
Budapest
2020.10.11. - 2020.10.11.
Herend
2020.10.10. - 2020.11.15.
Budapest
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.

A Magyar Nemzeti Galériának az utóbbi években megújult állandó kiállításai (a 19. századi művészet – a reformok korától a századfordulóig és a Modern idők) új szempontok alapján, a korszerűbb tudományos szemléletnek megfelelően gondolták újra a 19. század és a 20. század első felének művészetét. Ezt követően vált időszerűvé az utoljára 2012-ben átrendezett Munkácsy-teremsor anyagának újrarendezése is, így a friss koncepcióval átrendezett teremsor lett az utolsó egység a 19. század egészét bemutató, a Magyar Nemzeti Galéria első emeletét elfoglaló állandó kiállítóterek sorában.

A merev monografikus csoportosítást az elmúlt években felváltotta egy másik, a művészeket és a műveket kontextusukban, tágabb összefüggések mentén tárgyaló szemlélet. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című tárlaton természetesen továbbra is kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei (mint a Siralomház vagy a Rőzsehordő nő), csakúgy, mint Paál László, Deák Ébner Lajos, Fényes Adolf, Koszta József és Rudnay Gyula alkotásai. Az említett alkotók mellett Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap. Ugyanakkor a felújított termekben a jól ismert fő műveken túl eddig ritkán látott, raktárban őrzött kiváló alkotásokkal is találkozhatunk, sőt a magyar művészek munkái mellett egy nemzetközi válogatást is bemutatunk. Ez azért nagyon fontos, mert a kiállított művészek nagy része, élükön Munkácsy Mihállyal, külföldön folytatta pályafutását, a nemzetközi művészeti életben működött, külföldi kiállításokon tett szert hírnévre és a nemzetközi műkereskedelemnek köszönhette országokon átívelő ismertségét. A nemzetközi kontextust egy-egy olyan külföldi művész teremti meg, mint Narcisse Virgilio Diaz de la Peña (aki Paál László mellett a barbizoni művésztelep egyik jelentős mestere volt), a párizsi Szalonon kiállító Friedrich August von Kaulbach, Albert von Keller és Louis‑Ernest Barrias, vagy August von Pettenkofen, a Szolnokon is működő osztrák festő.

A kiállítás vezérfonala – a címnek megfelelően – a realizmus és annak változatai. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A valóság megragadása, az embert körülvevő világ minél pontosabb leképezése régóta foglalkoztatta a művészeket, mégis a 19. század tekinthető a realista és naturalista törekvések évszázadának, amikor a festők és szobrászok koruk társadalmának és valóságának hiteles és objektív bemutatását tűzték zászlajukra. Az 1860-as évektől a századfordulóig követhetjük nyomon a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágzását, majd meghaladását, vagyis azt a folyamatot, ahogyan a kor művészei a valóság különböző felfogású megragadásával kísérleteztek. A termeken végigsétálva feltárul előttünk egy letűnt kor, a 19. század végének világa: a kisvárosi utcák és a vidéki tájak, a magyar falusi élet jelenetei és színgazdag enteriőrjei. Életképi jelenetek a nagyvárosok környezetéből, megmutatva a gazdag nagypolgárság szalonjainak fényűző világát és a városi szegények és számkivetettek hétköznapjait.

A mindennapok valóságát a realista és naturalista művészek a modern világ közvetlen megfigyelése alapján tudták megjeleníteni. Munkácsy Mihály remekműveivel saját kora drámai erejű valóságát vitte vászonra. Mednyánszky László elementáris erejű csavargóképei és tájképei viszont már a Munkácsy-féle hagyomány meghaladását és a valóság más minőségű megragadását kínálják nekünk. A 19. század festészetének egyik meghatározó műfaja a tájkép, amely a század második felében jelentős felfogásbeli és technikai változásokon ment keresztül. A szabadban – a plein air festészet szellemében – festett tájképeken a fény és az árnyék egyre nagyobb szerephez jutott, a színek növekvő jelentőségével együtt. Munkácsy Mihály és Paál László franciaországi tájképeitől Mednyánszky László ködben úszó, sejtelmes tájaiig izgalmas út vezet a kiállításon keresztül.


A tárlat kurátorai: Krasznai Réka és Zwickl András Krasznai Réka és Zwickl András