Az Eucharisztiában sajátos valóságként őrzi meg jellemző tulajdonságait a kenyér s a bor. A lényege azonban mégis mássá válik: Krisztus teste és vére lesz. Az átlényegülés szó ezt a misztériumot akarja kifejezésre juttatni: miközben megmaradnak a színek (vagyis a kenyér és a bor érzékelhető mivolta), „alattuk az egész és csorbítatlan Krisztus ott van, a maga fizikai »valóságában« testileg is jelen”. Valós jelenlét ez, de nem a hétköznapi biológiai testiség értelmében.

A kiállítás erre az érzék feletti érzékelésre hív meg: a képek, a csodák, a tárgyak nyelvén vezet be a titkos középpontba, ahol a fizikai lét felemelkedik, s megnyitja szemünket a valóságon túli valóságra, az igazi lényegre.