Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.27. - 2020.01.27.
Hódmezővásárhely
2020.01.27. - 2020.01.27.
Budapest
2020.01.25. - 2020.01.25.
Debrecen
2020.01.25. - 2020.01.25.
Budapest
2020.01.25. - 2020.04.15.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Debrecen
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.01.24.
Budapest
2020.01.24. - 2020.05.03.
Budapest
2020.01.24. - 2020.02.29.
Győr
2020.01.23. - 2020.01.23.
Budapest
2020.01.23. - 2020.01.23.
Hódmezővásárhely
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
Budapest Főváros Levéltára - Budapest
Cím: 1139, Budapest Teve utca 3-5.
Telefonszám: (1) 298-7518
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2019.06.22. - 2019.12.31.
Holokauszt, időszaki kiállítás, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
2015-ben, egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása alkalmával több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A lakás megrepedezett fala mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványt rejtett, amelyeken 1944-ben összeírták a főváros házainak, illetve lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait. Az Adatszolgáltatási ívek az ostrom előtti Budapestről nyújtanak pillanatfelvételt. Az ívek „megjegyzések” rovatában olykor a sorsok is megelevenednek a nevek mögött: „keleti fronton eltűnt 1943-ban”; „Farkas Miklós munkaszolgálatra bevonult és családját értesítették hogy eltűnt”; „Két ház egy-egy lakással, az egyik tulajdonos meghalt. Nyaraló. Németek által igénybe véve.” A levéltár I. emeleti kiállítótermében az adatszolgáltatási íveket és történeti kontextusukat, megtalálásuk, restaurálásuk és feldolgozásuk történetét mutatjuk be.
Falakba zárt sorsok
„Közelgett a lakás elosztása ez volt a legszörnyűbb a mit átéltem, bejött a lakásunkba 3 család annyi holmival legalább mint nekünk volt […] és én nem találtam a helyemet a lakásomban.” Munk Gáborné Gruber Irma visszaemlékezéséből kiderül, családja ekkor hozta meg a döntést: „az életünk úgyis a legkevesebb volt már, […] mindegy csak ki ebből a pokolból.” A Munk család szerencsés volt, vagyonának és kapcsolatainak segítségével bekerült a Kasztner-csoportba, amely 1944. június 30-án hagyta el Magyarországot, hogy hosszú és izgalmakban bővelkedő utazás, valamint a Bergen-Belsen-i táborban töltött hetek, hónapok után megérkezzen a biztonságot jelentő Svájcba. A németek 1944 júniusában beleegyeztek abba, hogy a már folyamatban lévő magyarországi deportálások ellenére fejenként 1000 dolláros váltságdíj fejében néhány száz zsidó elhagyhassa Magyarországot. A csoportot zsidók Palesztinába juttatása érdekében alakult Budapesti Segélyező és Mentőbizottság (Vaada) szervezte. Ennek elnökhelyettese Kasztner Rezső ügyvéd, újságíró volt. A Kasztner-csoport tagjai között a magyar zsidóság szinte minden rétegéből kerültek ki. Az aulában látható kiállítás a Kasztner-vonat utasai közül mutatja be tíz család sorsát, történetét Budapest Főváros Levéltára, a zürichi Archiv für Zeitgeschichte és más köz- és magángyűjtemények iratainak, fotóinak segítségével.