Magyarországon első alkalommal találkozhat Michelangelo remekműveivel a közönség a Szépművészeti Múzeum április 6-án nyíló kiállításán. A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet című tárlat a reneszánsz mester és kortársai nyolcvan művét mutatja be. Michelangelo csaknem harminc, a világ legrangosabb gyűjteményeiből, többek között a londoni British Museumból, a firenzei Uffiziből és a Casa Buonarrotiból, a párizsi Louvre-ból, a bécsi Albertinából és a haarlemi Teylers Museumból kölcsönzött alaktanulmánya érkezett ide. A budapesti kiállításon látható először az a rajz, amelyet nemrégiben fedeztek fel egy külföldi magángyűjteményben s a tizenéves Michelangelo legkorábbi ismert rajzaként azonosítottak.

„Michelangelo alighanem azért jött a világra, mert Isten példát akart mutatni általa a művészeknek” – írta kortársa és barátja, Giorgio Vasari, akinek köszönhetően a mester nevével elválaszthatatlanul összeforrt az „isteni” jelző. Vasari tolla nyomán született meg a heroikus, emberfeletti teljesítményekre képes géniusz legendája. Bár egyre világosabban látjuk a művésznek a Michelangelo-mítosz mögött felsejlő valódi alakját is, Vasari szavai ma sem csengenek üresen, hiszen kivételesen hosszú pályája során művészek generációira volt hatással. Míg a hírnevét megalapozó legendás művei, a Szent Péter-bazilika Pietàjá, a Sixtus-kápolna mennyezetképei és az Utolsó ítélet csak helyben, Firenzében és Rómában tanulmányozhatók, bemutathatjuk viszont az ezekhez szánt rajzait.

A reneszánsz művészeket elsősorban az emberi test ábrázolása érdekelte; Michelangelo művészetének középpontjában a férfiakt állt. A Sixtus-kápolna boltozatán megfestett erőtől duzzadó, dinamikus pózokban megragadott aktjai generációk számára jelentettek inspirációs forrást. Michelangelo egyedülállóan hosszú, több mint hét évtizedes pályája során az őt körülvevő világ és a művészet is folyamatos változott. Ezért a rajzművészetét a 15–16. század állandóan átalakuló művészeti közegébe a legtehetségesebb kortársai és riválisai, mások mellett Leonardo da Vinci, Raffaello, Luca Signorelli, Jacopo Pontormo, Agnolo Bronzino, Francesco Salviati és Rosso Fiorentino remekműveivel együtt követjük nyomon. A mester virtuóz rajztudásán túl így arról is képet adhatunk, milyen sokféleképpen épültek be Michelangelo újításai a korszak művészetébe. De azt az ellentmondásoktól sem mentes viszonyt is érzékeltethetjük, mellyel számos pályatársa Michelangelo életművéhez viszonyult.

A kiállított művek szisztematikus, szigorú időrendet követő áttekintése helyett igyekeztünk teret engedni a szabadabb, gyakran a puszta vizuális párhuzamok által inspirált asszociációknak. A végeredmény így egy olyan kötetlen összeállítás lett, mely anélkül vet fel kérdéseket, hogy azokat maradéktalanul meg akarná válaszolni, miközben igyekszik meghagyni a látogatónak a felfedezés örömét.

A kiállításhoz angol és magyar nyelven egyaránt megjelenő, gazdagon illusztrált katalógus is készült, mely Michelangelót a 15–16. század sokoldalú művészeti közegében mutatja be.

A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője: Kárpáti Zoltán, a Szépművészeti Múzeum munkatársa.