Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.11.19.
Fehérvárcsurgó
2017.11.19. - 2017.11.19.
Kismaros
2017.11.17. - 2017.11.17.
Budapest
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.11.16.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.12.03.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.27. - 2017.11.30.
Makó
2017.10.27. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.27. - 2017.11.27.
Tiszafüred
2017.10.26. - 2018.01.21.
Sepsiszentgyörgy
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.09.26. - 2017.11.15.
Szekszárd
Néprajzi Múzeum - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1055, Budapest Kossuth tér 12.
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
800 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
1300 HUF
/ család
Belépő Magyar Turizmus Kártyával
350 HUF
Bérlet diákoknak
(10 foglalkozásra)
1500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
(25 főig)
4600 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven nyugdíjasoknak
(25 főig)
3500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, angol és német nyelven)
6500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig, egyéb nyelven)
8000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, angol és német nyelven)
4000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven diákoknak
(25 főig, egyéb nyelven)
5000 HUF
Fotó
300 HUF
Videó
1000 HUF
A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás 1991-ben készült. A mára 24 éves mű első felújítása 1997-ben volt, majd 2011-2012-ben készült el a tér grafikai korszerűsítése. A kiállítás eközben maradt a régi: erős tárgyak, lineáris tér és történet, patinás installációs környezet. Látszik rajta a múlt, az idő és a gyűjteményi örökség, a néprajzi tudás enciklopédikus bemutatásának vágya, a meghatározó néprajzi témakörök tárgyakon keresztüli illusztrálása. De nem olvasható ki belőle az az út, amelyet a Néprajzi Múzeum az elmúlt tizenöt-húsz évben bejárt: a friss kutatások, a gyűjteménykritika, a módszertani megújulás, a társadalmi érzékenység és a reflexió. Ezek azok az eredmények és tudások, amelyek ma már meghatározzák a Múzeum kiállítási munkáját.

Az Ablak című műtárgyösvény egy olyan muzeológiai munka, amely újabb tárgyak, tudások és gondolatok kiállításba illesztésével fűz új tartalmi szálat az állandó kiállításba. Nem rendezi át, és nem bontja le a meglévő kiállítást, csupán új perspektívákat kínál fel: amelyből másként nézhető a mű és a múzeum. Az új olvasatok új tartalmi és módszertani rétegeket mutatnak meg, és az értelmezés lehetőségét kínálják fel a nézőknek.

A műtárgyösvény szerkesztésében az ablak egy olyan eszköz és metafora, amely hétköznapi tapasztalatokat aktivál. A kiállításban elhelyezett ablakkivágások kinyitják a témákat, kitágítják a tudást, új és más gondolatokat engednek a térbe, továbbá lehetővé teszik a kitekintést az egymást követő témakörök keretein túlra. Az ABLAK projekt lehetőséget teremt arra, hogy néhány tárgy diskurzusba emelésével az elmúlt évtizedek tudományos változásairól, a néprajztudomány korszerű megközelítéseiről is szólhasson a kiállítás. Hogy ezek a gondolatok ne csak az időszaki kiállítások, hanem az állandó tárlat terében is láthatóvá váljanak. A tárgyillesztés mint az interpretáció egy lehetősége, nem számít példanélkülinek a múzeumi gyakorlatban: olyan kifejezési mód, tartalmi vagy módszertani kiegészítés, amely kinyitja a zárt műveket, párbeszédbe kezd a látogatóval, és intézményesíti a kommentár műfaját.

A műtárgyösvény vizuális megformálását nemcsak az ablak-metafora könnyen érthetősége, hanem egy 19. századi gondolat is inspirálta. Xántus János a Néprajzi Múzeum első múzeumőre a hagyományos paraszti kultúra és falusi élet átalakulását, ehhez kapcsolódóan a néprajzi muzeológia születését a népiskolák és a vasúti közlekedés elterjedéséhez köti. Úgy véli: a vasút és az iskola törli el az egyes vidékekre jellemző egyediségeket - ahogy ezt egy 1889-es kiállítási katalógusban megfogalmazza. Az ablak ezúttal legyen egy vasúti kocsi jól felismerhető ablaka, ahonnan nyitottak lehetünk a hagyományos paraszti kultúrára, de ahonnan más megközelítések is láthatóvá válnak.