Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, Középkor, régészet, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Belépő diákoknak
1000 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1000 HUF
Belépő családoknak
2200 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(20 főig)
7000 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(21-35 fő)
9500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(20 főig)
14000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(21-35 fő)
18000 HUF
Audio guide
1200 HUF
Fotó
1000 HUF
Az egykori Teleki palota területén folytatott régészeti kutatások a terület középkori beépítettségéből jó adatokkal szolgáltak. Az épület helyén a középkorban valószínűleg három, a várfalig kihúzódó K-Ny-i irányú telek volt. A három közül az északra eső telek területén található az újkori épület mélypincéje.

Itt tártuk fel a pince padlójától számított 13,70 m mély négyzetes formájú kutat, melyet a sziklába vágtak és béleletlen volt. Egykor rendszeresen tisztították, karbantartották egészen addig, míg fel nem hagytak használatával. A kút alsó, mintegy 5 méterét kitöltő, iszapos gazdag leletanyagot tartalmazó réteg valószínűleg egy rendcsinálás, nagytakarítás során került a kútba, mely a középkori telken egykor állt, épület tulajdonosváltásával kapcsolható össze. A légmentesség és az állandó vízutánpótlás szerencsés módon megőrizte a szerves – bőr – fa – textil anyagokat, valamint a növényi magvakat is. A kút használatának megszűntét Luxemburgi Zsigmond király 1390-1427 között vert, a kút alsó részén, az iszapból előkerült pénzei keltezik.

A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találtuk meg a kútban, több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak.

Az Árpádok vörös-ezüst (fehér) vágásos és az Anjouk kék alapon arany liliomos címerét rombusz alakú, ún. rutapajzsokban ábrázoló kárpit alábélelt lehetett a rajta látható varrásnyomok alapján. Az Anjou pajzson a liliomok felett a fekvő E betűt formázó, háromágú, lebegő tornagallér látható. Ez a heraldikában címertörésnek nevezett ábrázolás a nápolyi Anjou királyi udvarral kapcsolja össze leletünket.

Készítés technikája: rátéthímzéses, több darabból összevarrt. Eredeti méretét nem ismerjük. Jelenlegi formájában több szélén durván lenyírt, visszahajtott, de ez az elfoszlott anyag javításával is magyarázható.

Ábrázolása miatt tulajdonosát Anjou házi uralkodóink és azok legszűkebb környezetében kell keresnünk. Hasonló kárpit borítja a nápolyi Anjou ágból származó Károly Róbert magyar király III. kettős felségpecsétjén a trónus háttámláját.