Te is lehetsz Dr. Csont! Látogass el a Székely Nemzeti Múzeumba 2015. március 13. és június 30. között, a Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándorkiállítására! Légy részese az embertani kutatásoknak, derítsd ki a valaha volt embertársaink nemét, életkorát, állapítsd meg betegségeit.

A kiállítás első részében megmutatjuk, mit és hogyan vizsgálnak az embertan művelői, az antropológusok, ugyanakkor bemutatjuk, milyen betegségekről vallanak elõdeink ásatásokon feltárt csontjai.

A tárlat történelemmel kapcsolatos része ismerteti a Székelyföldön feltárt Árpád- és középkori temetõk embertani leletein végzett legújabb történeti és embertani vizsgálatok eredményeit. Megmutatjuk a székelypetőfalvi, zabolai, kányádi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, szentábrahámi, csíkszenttamási, csíksomlyói és a szárhegyi templom körüli temetőkbe temetett emberek jellegzetes koponyáit, illetve a csontmaradványokon is nyomot hagyó betegségeket.

Az arcrekonstrukciók segítségével megelevenedik a történeti korokban élt emberek arca, a köznépé csakúgy, mint az előkelőké.

Rosszcsont módjára árulkodnak a régmúlt időkből fennmaradt emberi csontok. Persze csak akkor, ha értünk a nyelvükön.

Az antropológusok, akik értik ezt a beszédet, egy halom titkukat most elárulják nekünk.

Egy felkarcsont például megsúgta, hogy hajdanán fiatal tulajdonosa eltörte, de úgy-ahogy sikerült befornia. Egy koponyát réges-régen össze-vissza kaszaboltak valakik, mesélik a vágások. Egy másikat pedig meglékeltek elődeink, hogy meggyógyítsák a benne élő embert, úgy tűnik sikerrel, mert a lék láthatóan szépen begyógyult.

S még ennél is többet tudnak az antropológusok: újraalkották Szent László, a Jannus Pannonius, Dobó István várkapitány, III. Béla királyunk arcképét, koponyájuk alapján.

Kéz és lábtörést!

A kiállítás kiegészítő eleme az általános és középiskolai oktatásnak, és érdekes ismereteket nyújt a felnőtt közönségnek is.