Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.18. - 2022.08.18.
Budapest
2022.08.18. - 2022.08.18.
Budapest
2022.08.18. - 2022.09.18.
Debrecen
2022.08.17. - 2022.08.17.
Budapest
2022.08.17. - 2022.09.17.
Debrecen
2022.08.16. - 2022.08.16.
Budapest
2022.08.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.20.
Gyula
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
Nádasdy Ferenc Múzeum - Sárvár
A múzeum a Nádasdy Vár épületében található.
Cím: 9600, Sárvár Várkerület 1.
Telefonszám: (95) 320-158
Nyitva tartás: K-Szo 9-17
állandó kiállítás, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
760 HUF
Belépő diákoknak
380 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(15 fő felett)
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
380 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + legalább 2 gyermek)
1400 HUF
/ család
Tárlatvezetés magyar nyelven
(előzetes bejelentkezéssel)
4000 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
(előzetes bejelentkezéssel)
6000 HUF

A magyar hadtörténelemnek büszkeségét és védjegyét is jelentik a huszárok. Az állandó kiállítás az egyedülálló módon a leghosszabb ideig fennálló huszárezred, a Nádasdy-huszárok történetén keresztül mutatja be az Európában, sőt Amerikában is jól ismert magyar haderő évszázadait, kimagasló teljesítményét.

A Nádasdy Ferenc Múzeum huszárkiállítása a legmagyarabb fegyvernem történetét, kiemelkedő alakjait, egyenruhájukat és fegyverüket mutatja be. Kiállításunk alapját 1983-ban rakták le, amikor a Nádasdy-huszárezred tisztikara a múzeumnak adományozta egykori soproni tiszti étkezdéjének a felszerelését, emlékanyagát. Az adományozás után a többi huszárezred tagjai, illetve leszármazottai is számos tárgyat és dokumentumot adtak át, ami hozzásegítette a múzeumot ahhoz, hogy egy olyan kiállítást hozzon létre, mely keresztmetszetét adja e könnyűlovas fegyvernem történetének. A kiállításhoz a budapesti Hadtörténeti Múzeum is kölcsönzött felszerelési tárgyakat.


A XVI-XVII. században a huszárok, a könnyűlovas katonák elsősorban a magyarországi hadszín-téren bizonyították bátorságukat, ritkán fogadták fel őket külföldi szolgálatra, inkább a magyar király díszkíséretét és természetesen testőrségét alkották. A török elleni küzdelemben azonban nap mint nap bizonyíthatták bátorságukat, taktikai érzéküket. Feladataik közé tartozott az ellenség utánpótlási vonalainak zavarása, kémkedés, csatában az oldalszárnyak védelme, a szembenálló fél hadállásairól információ szerzése. E feladataikat könnyű mozgékonyságuk miatt könnyen teljesítették. A XVII. század végén elinduló regularizáció folyamatába illeszkedik a Nádasdy-huszárezred megalakulása is. I. Lipót német-római császár, magyar király megbízást adott Czobor Ádámnak két huszárezred megszervezésére. Az egyik ezrednek ő maga lett a tulajdonosa, a másik ezredé pedig Pálffy János, akit 1700-ban váltott Ebergényi László. Mindkét ezredtulajdonos udvarhű, tehetséges hadvezér volt. Pálffy Mária Terézia uralkodásának első évtizedében Magyarország nádora volt. Ebergényi László a Nádasdy-huszárezredben volt hadbíró, majd kapitányként a török elleni háborúkban tüntette ki magát. A Rákóczi szabadságharc idején a császári oldalon fejtett ki tevékenységet a béke megteremetése érdekében. Halála után majd 1724-ben Csáky György tábornok lett az ezred új tulajdonosa. Az ezred ekkor a Balkánon, a törökök elleni összecsapásokban tüntette ki magát. 1741-től gróf Nádasdy Ferenc 1783-ig látta el tisztét tulajdonosként az ezredben.1757-ben Hadik Andrással a kor másik kiemelkedő hadvezérével a Prága melletti Kolinnál állította meg II. Frigyes előrenyomuló porosz hadseregét. A csata emlékére állította a bátor helytállást, a kiemelkedő haditetteket elismerő Mária Terézia Katonai Rendet az uralkodónő. A kitüntetés első magyar adományozottja Nádasdy Ferenc volt. 1888-tól a huszárezred örökös ezredtulajdonosa lett a kolini csata hőse, Nádasdy Ferenc tábornagy. Amikor ma azt mondjuk: Nádasdy huszárezred, akkor egy olyan ezredről beszélünk, amely túlélte az évszázadokat, dicsőséget hozott nemcsak saját katonáinak, hanem hazájának is.

 

Az állandó kiállításon végig követhetjük a huszárfegyverek történetét is. A legmagyarabb fegyvernem fő fegyvere a korai időszakban a lándzsa volt, melyet a múzeum dísztermének mennyezeti freskóin is tanulmányozhatunk. A huszárhoz ma mégis a szablyát társítjuk, mely lovához hasonlóan szintén hű társa. Sárvári Lajos, az Egyesült Államokban élő fegyvergyűjtő végrendeletében a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ajándékozta eredeti és másolati példányokat egyaránt tartalmazó szablyagyűjteményét. A huszárok legjellemzőbb fegyverének XVII-XX. századi fejlődését is könnyen tanulmányozhatjuk a kiállítás itt látható darabjai segítségével. Érdemes a múzeum meglátogatása során többek között megfigyelni, hogy a visszahajló markolatvégű darabok eredetileg a perzsa és török szablyák jellemzőit hordozzák. Harcban a vágások idején az odacsapás azonban akár olyan erős is lehetett, hogy a kézből könnyen kicsúszhatott a fegyver. Ezt egy a visszahajló részben, a díszfegyvereken már nem látható lyukon keresztül vezetett zsinórral kötötték a szablyát a csuklóhoz. A huszárszablya ezt a zsinórkötést azzal váltotta fel, hogy a markolatot egy sím gombbal zárta le, ami már nem engedte a fegyver kicsúszását.

 

Az I. világháború során a huszárezred megfordult az orosz és olasz fronton egyaránt, számos ütközetben vett részt. Hősi halottainak portréja az 1931-ben készült, a honvéd huszárezred megrendelésére Sopronban. Az I. világháború csatái egyértelműen rámutattak arra, hogy a régi, klasszikus lovas huszárrohamok kora lejárt, a helyüket a legújabbkori modern tűzfegyveres harcmód vette át. Jellemző, hogy a lengyelországi Limanovánál, ahol a Nádasdy-huszárezred katonái hősiesen visszaverték az orosz hadsereget, a huszárok lóról leszállva, csupasz két kezükkel fojtották meg ellenségüket. Muhr Ottmár, az ezred parancsnoka sem szablyavágástól, hanem tizenkét golyó által halt hősi halált.


A két világháború között a lovassport nagy, sőt legnagyobb eredményei huszárezredek tagjainak köszönhetőek. A legnagyobb eredményt a 3. Nádasdy honvéd-huszárezred tagja, Platthy József érte el, aki 1936-ban a berlini olimpián díjugratásban Gömbös Gyula Sellő nevű lovával bronzérmet nyert, melyet magyar versenyzőnek a mai napig nem sikerült túlszárnyalnia. A lovas sport kiemelkedő alakja volt Schaurek Ottmár is, aki számtalan díjat nyert az elmúlt század második és harmadik évtizedébe.


Érdemes felidézni a Lovassági Gyakorlati Szabályzat egy részletét, mely tömören megfogalmazza azokat az elvárásokat, melynek meg kellett felelnie nemcsak a huszár tiszteknek, hanem a közhuszároknak is: „Lovas szellemtől áthatott az az ember, aki jóságos természet mellett bátorszívű, aki lovát önmagánál jobban szereti és ápolja, aki lovában, önmagában és fegyverében bízik, aki a legválságosabb helyzetben is merész elhatározásra jut és nyomban tettel követi; az ily ember nem ismer nehézséget, eleme a támadás és még a hátrálásban is csak eszközt lát arra, hogy kedvezőbb viszonyok közt újból támadhasson".