Eseménynaptár
2018. szeptember
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2018.07.18. - 2018.10.31.
Szeged
2018.07.14. - 2019.01.11.
Szeged
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 9-15, Szo 10-16
Kutatóknak: K 8-12
állandó kiállítás, halászat, mesterségek, vadászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
1200 HUF
/ család
Programjegy diákoknak
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy diákoknak
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
350 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
1500 HUF
Videó
1500 HUF
A "Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban." című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait.

Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani, ami biztos megélhetést nyújtott számára. A folyók által kisebb-nagyobb rendszerességgel látogatott ártereken a szentesiek nádat, gyékényt, vesszőt vágtak, halat fogtak, hurkokkal, tőrökkel vízimadarakat ejtettek el, a réteken pedig szénát gyűjtöttek állataik számára.

Nem kísérelték meg a víz útjának elzárását, arra törekedtek, hogy az áradások a fokokon keresztül eljussanak az ártérre. A 19. század közepén kezdődő folyószabályozási munkálatok jelentős mértékben átformálták a Tisza menti táj arculatát. A korábban vízjárta területek zömét művelés alá fogták, de nem számoltak a pusztító árvizek illetve az aszály megjelenésével.

A legelőterületek és a rétségek csökkenésével párhuzamosan 1875-ig a szentesi határban a szántók aránya 45%-kal nőtt meg. A zöldségtermesztés a 19-20. század fordulójától indult hódító útjára, amikor Szentes környékén bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le, akik új munkamódszereket és zöldségfajtákat hoztak magukkal. Ennek tudható be, hogy a város Magyarország egyik legfontosabb kertészeti központjává vált munkalehetőséget és kenyérkeresetet biztosítva a helybeli családoknak.

Önellátó szerepet játszott a szőlő, melynek termesztése a határ magasabb fekvésű részeihez kapcsolódott.