Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.21. - 2019.09.21.
Gödöllő
2019.09.21. - 2019.09.21.
Debrecen
2019.09.21. - 2019.09.22.
Nyírbéltek
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Agyagosszergény
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.22.
Székesfehérvár
2019.09.21. - 2019.09.22.
Kőszeg
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.09.21.
Budapest
2019.09.21. - 2019.10.20.
Tiszafüred
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo-V 10-18
állandó kiállítás, halászat, mesterségek, vadászat
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(15 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1500 HUF
Belépő felnőtteknek
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1000 HUF
Belépő diákoknak
1200 HUF
Belépő diákoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
4800 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
450 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
500 HUF
Videó
500 HUF
A "Legelők, szántók, vadvizek. Gazdálkodás a szentesi határban." című kiállítás az ártéri haszonvételi formák és a vízi közlekedés ismertetésével indul, megpróbál áttekintést adni a paraszti gazdálkodás időben és térben változó formáiról. 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait.

Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani, ami biztos megélhetést nyújtott számára. A folyók által kisebb-nagyobb rendszerességgel látogatott ártereken a szentesiek nádat, gyékényt, vesszőt vágtak, halat fogtak, hurkokkal, tőrökkel vízimadarakat ejtettek el, a réteken pedig szénát gyűjtöttek állataik számára.

Nem kísérelték meg a víz útjának elzárását, arra törekedtek, hogy az áradások a fokokon keresztül eljussanak az ártérre. A 19. század közepén kezdődő folyószabályozási munkálatok jelentős mértékben átformálták a Tisza menti táj arculatát. A korábban vízjárta területek zömét művelés alá fogták, de nem számoltak a pusztító árvizek illetve az aszály megjelenésével.

A legelőterületek és a rétségek csökkenésével párhuzamosan 1875-ig a szentesi határban a szántók aránya 45%-kal nőtt meg. A zöldségtermesztés a 19-20. század fordulójától indult hódító útjára, amikor Szentes környékén bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le, akik új munkamódszereket és zöldségfajtákat hoztak magukkal. Ennek tudható be, hogy a város Magyarország egyik legfontosabb kertészeti központjává vált munkalehetőséget és kenyérkeresetet biztosítva a helybeli családoknak.

Önellátó szerepet játszott a szőlő, melynek termesztése a határ magasabb fekvésű részeihez kapcsolódott.