2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

Falumúzeum - Császártöltés
A múzeum épülete
Cím: 6239, Császártöltés Kossuth Lajos u. 166.
Telefonszám: (78) 443-320
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezéssel
állam, állandó kiállítás, II. Világháború, katonaság, történelem, Újkor, végrehajtás, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
"1939. szeptember 1-jén kezdődött Lengyelországban, hogy végigfusson a világon, szétbombázott országokat és otthonokat, halált, szenvedést, árvákat-és özvegyeket hagyjon maga után.
Részlet a kiállításból
... Császártöltésen majdnem minden házból elment egy vagy két férfi a háborúba. Mély volt a fájdalom az elesettek és az eltűntek miatt. A fiatal asszonyok és kisgyermekeik különösen kemény próbát álltak ki. Sok gyerek egyáltalán nem emlékezhetett az apjára, mert túl kicsi volt, amikor az elment a háborúba, sok apa, aki elesett vagy eltűnt, soha nem láthatta gyermekeit, mert amikor azok megszülettek ő a csatamezőn volt. Az addig zárt közösségben élő, a falu határait szinte át sem lépett férfiak és fiúk a háború minden borzalmát átélve, sokan megnyomorodva tértek haza."

"...Császártöltésen 1944. karácsonya és az újév között egy hirdetmény jelent meg, hogy a 25-35 év közötti nők, és a 18-45 év közötti férfiak jelentkezzenek romeltakarításra. Ám most nem Kalocsára vitték őket közmunkára, hanem a kb. 380-400 férfiból és 10-15 nőből álló csoportot kocsival Kiskőrösre vitték, onnan gyalog hajtották tovább a kiskunhalasi laktanyába. Itt a vasútállomáson bevagonírozták őket, és megkezdődött a hosszú, viszontagságos utazás az ismeretlenbe.

Az oroszországi lágerek minden foglyot elnyeltek. Kímélet nélkül hajtották bányamunkára a mezőgazdasághoz szokott embereket. A munkaidő - az embertelen időjárási körülmények, az éhezés, a tífusz- és egyéb járványok, az orvosi ellátás hiánya ellenére is - napi 10-12 órát tett ki. Ezért is nyugszik az egykori táborok jeltelen tömegsírjaiban 72 császártöltési - köztük 69 férfi és 3 nő - elhurcolt. Sokan életük végéig viselt maradandó sérüléseket, betegségeket szereztek, a lelki traumát nem is említve.

A császártöltésiek 1948-1949-ben térhettek haza családjaikhoz. Ha találtak családot. Hiszen időközben elkezdődött a kitelepítés."

(Szemelvények a császártöltési Falumúzeum állandó kiállításának anyagából)