2020.05.29.
Jósa András Múzeum

A dekoratív szarmata hölgyek viselete

2020.05.29.
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Trendi estélyi és báli viseletek 1864-ből

2020.05.29.
Szépművészeti Múzeum

Császárnénak szánták...

2020.05.29.
Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum - Rippl-Rónai Múzeum

Középkori szerelmi gyűrű

2020.05.29.
Déri Múzeum

Nappal sportos, éjjel kacér

Mecseki Bányászati Múzeum - Uránérc Bányászati Kiállítás - Kővágószőlős
Az Uránérc-bányászati Kiállítás bejárata Kővágószőlősön
Cím: 7673, Kővágószőlős Rákóczi u. 54.
Telefonszám: (74) 374-162, (99) 312-667
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.31.: K-V 10-16
állandó kiállítás, bányászat, gazdaság, ipar, ipartörténet, nehézipar, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A mecseki uránérc előfordulás kutatása 1953-ban kezdődött Kővágószőlős határában. A permi korú homokkőhöz kötődő, lencsés előfordulású uránérc kitermelésének bányászati munkáit az újonnan alapított Bauxitbánya Vállalat (fedőnév) 1955-ben megkezdte és uránércet 1957-ben kezdett termelni. Ebben az évben a vállalat nevét Pécsi Uránércbánya Vállalat névre változtatták.

1961-ig megépült az I., II., III., bányaüzem és létrejött a Kutató- mélyfúró üzem. A feldolgozott és osztályozott uránércet 1958-tól a Szovjetunióba szállították további, főleg haditechnikai célú feldolgozásra. 1964-ben működni kezdett a Vegyi Dúsítómű és a vállalat neve Mecseki Ércbányák Vállalatra (MÉV) változott. A kimerülő érctestek pótlására és a termelés volumenének növelésére 1971-ben üzembe állt a IV. Bányaüzem, majd 1983-ban a V. Bányaüzem. Ezekben az üzemekben a termelés 1000 métert meghaladó mélységből történt. Az 1980-as évek végén, a változó gazdasági környezetben kialakuló veszteséges gazdálkodásból a MÉV nem tudott kilábalni. 1997. 12. 31-én a Mecsek hegységben az uránérc bányászata befejeződött. A működés időszakában a Paksi Atomerőmű Rt fűtőelemeit a mecseki uránércből a Szovjetunióban gyártották.

A volt DGT székház bezárt kiállításából "kimentett" uránérc - bányászati anyagból 1997-ben Kővágószőlősön újranyitották az ércbányászat kiállítását. A település önkormányzata a volt iskola épületében adott helyet a múzeumi anyagnak. A betérő látogatót az udvaron a bányamunka áldozatainak emlékműve fogadja. Itt egy "csupasz" bányamaketthez kapcsolódva látható néhány bányagép is.

Az épületbe lépve a fogadótérben a Mecsekurán KFT zászlója (Szt. Borbála), egy klopacska másolata, emléktárgyak, versenydíjak, érmek, plakettek láthatók. A nagy teremben az érc geológiai környezetének jellemző ásvány- és kőzetmintái vonják magukra a figyelmet. Látható itt szénből előállított uránoxid dúsítmány mintaanyaga (emlék), az ércbányászat jellemző kéziszerszámai, a bányabeli érckutatás és termelésirányítás szondái és műszerei, az uránérc hasznosítás "működő" folyamatábrája, egy uránérckutató fúrótorony makettje, a bányabeli személyi világítás, a munkavédelem, és bányamentés eszközei. A belső teremben bányaművelési makettek, laboratóriumi felszerelések, komplett giroszkópos teodolit, munkaverseny kitüntető zászlók, kitüntetések, emlékérmek és -plakettek, sportversenyek serlegei találhatók.

A kiállítás ismeretanyagához szervesen kapcsolódik a Mecseki Bányászati Múzeum Földalatti Bányászati Kiállítása (Pécs, Káptalan u. 3. ) és a Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtára (Pécs, József Attila út 5.) anyagának megtekintése is.